Ocean’s Twelve a való életben: nem a Louvre kifosztása volt a legnagyobb – Íme, a legmegdöbbentőbb múzeumrablások

A múzeumokban lévő műtárgyak általában közkincsnek számítanak, vagy mégsem? A leghíresebb múzeumok szinte roskadoznak a felbecsülhetetlen értékű tárgyaktól, és bizony vannak olyan múzeumlátogatók, akik ezekben nem a történelmi és művészeti értéket, hanem a pénzt látják. A párizsi Louvre múzeumból mindössze 7 perc alatt sikerült eltulajdonítaniuk a rablóknak felbecsülhetetlen értékű ékszereket, de nem ez volt az első alkalom, amikor igazi kincsekre tették rá a kezüket tolvajok. Cikkünkben elhoztuk a 20. és 21. század 3 legnagyobb múzeumrablásának történetét.

A legnagyobb múzeumrablás: a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeum kifosztása

Az egyik legnagyobb múzeumrablásként a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban történt esestet tartják számon. 1990 márciusában két rendőrnek álcázott bűnöző járta az intézményt, mely során látszólag véletlenszerűen raboltak el és károsítottak meg műtárgyakat. Rembrandt, Degas, Manet és Vermeer festményeket vágtak ki saját keretükből, illetve véletlenszerűen további képkereteket rongáltak meg. Összesen 13 műtárggyal távoztak, köztük festményekkel és bronztárgyakkal, melyekkel a páros közel 500 millió dollár értékű kárt okozott. Az ellopott tárgyak soha nem kerültek elő, a tettesek kilétét pedig a mai napig homály fedi.

A Mona Lisa elrablása

Ha a leghíresebb festményre kell gondolnunk, akkor minden bizonnyal sok embernek jut eszébe Leonardo da Vinci híres alkotása, a Mona Lisa. Ma már el sem tudnánk képzelni, milyen lenne úgy elmenni a Louvre-ba, hogy ne tudnánk megnézni ezt a legendás festményt, viszont volt olyan kor is, amely során szegény Mona Lisa nem a történelmi múzeum falát ékesítette, hanem máshol, idegen kézben árválkodott. 
1911-ben egy minden bizonnyal kultúrára és pénzre is éhes tolvaj Franciaországban öltött álcát, csak éppenséggel itt nem rendőrnek, hanem egy ott dolgozó teremőrnek öltözött be. A gyönyörű festményt ruhája alatt vitte ki az akkor még kevésbé őrzött múzeumból. Ez a kép viszont szerencsére igen hamar megkerült, hiszen a nem túl körmönfont bűnöző két év után ajánlotta fel eladásra a műkincset Firenzében, ahol a Mona Lisát meg is találták. A szelíd mosolyú hölgy képének tolvaját elkapták és letartóztatták.

A sikoly eltűnése

1994-ben a norvég expresszionista festő, Edvard Munch leghíresebb festményét, A sikoly egyik példányát rabolták el a norvég Nemzeti Galériából, ám az olajfestékből készült változat szerencsére pár hónap múlva előkerült. A második változatát viszont 2004-ben rabolták el a Munch Múzeumból, mely 2006-ban került vissza az intézmény falára.
A 1994-es rabló, Pål Enger kitűnő humorérzékkel bírt. Egy létra segítségével mászott be egy törött ablakon, melyre a galéria igazgatója, Knut Berg csak annyit mondott:

Miután a magyar felmenőkkel rendelkező Enger elvitte magával A sikoly első változatát, csupán egy cetlit hagyott hátra ezzel a felirattal: Ezer hála a silány biztonsági rendszerért! A férfi tettéről még egy dokumentumfilm is készült, melyben maga Enger is szerepelt.

Louvre-múzeumrablás – Múzeumfosztogatás ma

A jelenlegi, október 19-i múzeumrablás során Napóleon császár ékszergyűjteményét célozták meg a csuklyát viselő elkövetők. A gyűjteményből kilenc ékszert csentek el, viszont a tolvajok, kiknek kilétét még nem fedték fel, út közben elejtették III. Napóleon feleségének tiaráját. A többi nyolc ékszernek nyoma veszett.