Ha nem vigyázunk, felperzseljük a Földet: szeptember 16-a az ózon világnapja

Szeitl Mónika

2020.09.16.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

1987. óta szeptember 16-a az ózon világnapja. Ezen a napon ugyanis 46 ország csatlakozott a környezetvédelmi szövetséghez, amely a sztratoszférikus ózonréteg védelmét tűzte ki céljául. A törekvést mára már közel 200 ország támogatja, melyhez Magyarország 1989-ben csatlakozott.

Mi is az az ózon

Ózonréteg nélkül a földi élet nem létezhet! A Föld felszíne felett nagyjából 30 km magasságban található ózonpajzs feladata ugyanis, hogy visszaverje/elnyelje a Napból érkező UV-sugarakat (az UVC-t teljesen, az UVB-t nagymértékben, az UVA-t kismértékben), amelyek nagy dózisban károsítják a növényeket, állatokat és természetesen az emberre is veszélyesek.

Az ózont (O3) a 19. század közepén fedezték fel. Szerkezetét tekintve

nagyon instabil molekulákról beszélünk,

amelyek az 1970-es évek óta – az emberi tevékenységek mentén felszabaduló brómnak, klórnak és fluornak köszönhetően –

egyre nagyobb mértékben károsodnak, s így az ózonréteg néhol veszélyesen vékonnyá kezd válni.

A legnagyobb károkat az Antarktisz felett szenvedi el az ózonpajzs, ahol a '80-as évektől úgynevezett ózonlyuk figyelhető meg.

Ózonréteg nélkül a földi élet nem létezhet Forrás: Shutterstock

De mi történik ott, ahol az ózonpajzs meggyengül?

az alacsonyabb légköri tartományokba jutó UVB sugárzás károsítja a sejteket és gyengíti az immunrendszert
genetikai mutációt idézhet elő
növeli a daganatos betegségek arányát
szemkárosító hatású
növeli az üvegházhatást
károsan hat a planktonok életciklusára, így felborítja a tengeri élővilág táplálékláncát

Mit tehetünk az ózonréteg megóvásáért

1987-ben Montrealban írta alá 46 ország azt a jegyzőkönyvet, amely értelmében ezek az államok vállalták, hogy csökkentik azoknak a vegyi anyagoknak a kibocsátását, amelyek károsítják az ózonréteget.