1987. óta szeptember 16-a az ózon világnapja. Ezen a napon ugyanis 46 ország csatlakozott a környezetvédelmi szövetséghez, amely a sztratoszférikus ózonréteg védelmét tűzte ki céljául. A törekvést mára már közel 200 ország támogatja, melyhez Magyarország 1989-ben csatlakozott.

 

Mi is az az ózon  

Ózonréteg nélkül a földi élet nem létezhet! A Föld felszíne felett nagyjából 30 km magasságban található ózonpajzs feladata ugyanis, hogy visszaverje/elnyelje a Napból érkező UV-sugarakat (az UVC-t teljesen, az UVB-t nagymértékben, az UVA-t kismértékben), amelyek nagy dózisban károsítják a növényeket, állatokat és természetesen az emberre is veszélyesek.

Az ózont (O3) a 19. század közepén fedezték fel. Szerkezetét tekintve nagyon instabil molekulákról beszélünk, amelyek az 1970-es évek óta – az emberi tevékenységek mentén felszabaduló brómnak, klórnak és fluornak köszönhetően – egyre nagyobb mértékben károsodnak, s így az ózonréteg néhol veszélyesen vékonnyá kezd válni. A legnagyobb károkat az Antarktisz felett szenvedi el az ózonpajzs, ahol a '80-as évektől úgynevezett ózonlyuk figyelhető meg.

Ózonréteg nélkül a földi élet nem létezhetForrás: Shutterstock

Mi történik, ha ózonlyuk alakul ki
Az ózonréteg nem egyenletes mértékben veszi körül a Földet: az Egyenlítő felett a legvastagabb és a sarkok felé haladva egyre vékonyodik. Nem meglepő tehát, hogy az első ózonlyukak is ezeken a területeken alakultak ki. De mi történik ott, ahol az ózonpajzs meggyengül?

  • az alacsonyabb légköri tartományokba jutó UVB sugárzás károsítja a sejteket és gyengíti az immunrendszert
  • genetikai mutációt idézhet elő
  • növeli a daganatos betegségek arányát
  • szemkárosító hatású
  • növeli az üvegházhatást
  • károsan hat a planktonok életciklusára, így felborítja a tengeri élővilág táplálékláncát

Mit tehetünk az ózonréteg megóvásáért
1987-ben Montrealban írta alá 46 ország azt a jegyzőkönyvet, amely értelmében ezek az államok vállalták, hogy csökkentik azoknak a vegyi anyagoknak a kibocsátását, amelyek károsítják az ózonréteget.

1987-ben 46 ország vállalta, hogy csökkenti azoknak a vegyi anyagoknak a kibocsátását, amelyek károsítják az ózonrétegetForrás: Shutterstock

S mit tehetünk mi, kicsiben?Cseréljük le az aeroszolos spay-ket, mint a hajlakk vagy a dezodor pumpás verzióra. Ne használjunk klímaberendezést, mert ezek a hűtőhatás elérése érdekében úgynevezett HCFC-t használnak, amelyek feloldják az amúgy is instabil ózont. Kerüljük a teflonbevonatú edényeket, mivel ezek sérülés esetén nem csak rákkeltőek, de az ózonréteget is gyengítik. Csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat.

A Föld és az ózonpajzs megóvása nem csak a nagyhatalmak feladata, nem csupán politikai és gazdaságpolitikai kérdés. A sok kicsi sokra megy elvén mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy együttesen megóvjuk az ózonréteget és a környezetünket. Már azzal is rengeteget segíthetünk, ha környezettudatosabban élünk, megpróbáljuk csökkenteni az otthonunkban keletkező hulladék mennyiségét és ügyelünk a szelektív szemétgyűjtésre.