Tó állt a budai városrész helyén: Lágymányos nevének és történetének nyomában

Forrás: Fortepan/Chuckyeager tumblr -
Lágymányos történet magazin történelem Budapest
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Vagy a 'lágy', vagy a 'hadnagy' szavakból származik a neve, és egészen sokáig csak vizes lábbal kelhettek át a területén a budaiak, mára pedig a főváros egyik legfelkapottabb városrészévé vált. Pesti mesék cikksorozatunkban olyan jól ismert budapesti helyek nevének eredetét derítjük fel, amelyek számos érdekességet rejtenek, és magukban hordozzák a magyar történelem darabkáit is. Ezúttal Lágymányos következik!

Budapest 11. kerületének egyik legnépesebb (kisvárosnyi, közel 20 000 lakosú) és legismertebb városrésze Lágymányos, aminek neve ráadásul számos további közterületben is felfedezhető, hiszen ott a Lágymányosi utca, a Lágymányosi öböl, de a Rákóczi híd is sokáig Lágymányosi híd néven futott, sőt a többség máig így emlegeti.

De mit jelent az, hogy Lágymányos, honnan jön a név, és mit tudunk a városrész történelméről?

A Lágymányos név eredete nem tisztázott egyértelműen, de két fő elmélet kialakult róla a nyelvészek és történészek körében. Az egyik szerint a szerb laćman, azaz 'hadnagy' szóra vezethető vissza, mégpedig annál az oknál fogva, a török hódoltság idején a népes és errefelé élő budai szerb kolónia vezetőjének hadnagy volt a titulusa. Ezt az elméletet erősíti az is, hogy Lágymányos nevének első hivatalos említése a 17. század elejéről Leutmannosch formában található meg, ami a hadnagy szó német megfelelőjére, a Leutnant, népiesen Leutmann névre utal. A másik, a magyar nyelvészet egyik atyjától, Pais Dezsőtől származó elmélet szerint Lágymányos nevében a 'lágy' pont azt jelenti, amit ma is, hiszen errefelé évszázadokon át mocsaras, süppedős talajú, ártéri terület volt található. A '-mány' pedig ebben az összetételben a régi magyar 'mál' szóváltozata, ami hasi részt, begyet, átvitt értelemben dombot-hegyet jelentett – ebben a verzióban Lágymányos neve a Gellért-hegy déli lejtőjének mocsaras, lágy talajú folytatására utalna.

Kilátás a Petőfi (Horthy Miklós) híd és az Összekötő vasúti híd felé, előtérben a Gellért Szálló és a Gyógyfürdő Forrás: Fortepan/Chuckyeager tumblr

Az bizonyos, hogy egészen a 19. századig a mai Lágymányos területén semmilyen említésre méltó építmény nem állt, nem volt lakott ez a környék.

Már csak azért sem, mert ekkoriban a Duna sokkal szélesebb mederben, szabályozatlanul folyt, így Lágymányos mai területe rengetegszer egyszerűen víz alatt állt. Az 1838-as nagy árvíz után született meg a szándék a folyó szabályozására, majd az 1870-es évekre sikerül megoldani a ráckevei Duna-ág lezárását, majd a Kopaszi-gát megépítését. A gát ekkoriban még nem egészen ott húzódott, ahol ma, már a mai Gellért-tér környékétől elkezdődött. A belső oldalán pedig nem csak egy vékony Duna-holtág volt található, hanem egy hatalmas tavat választottak le vele.

Lágymányosi-tó, Összekötő vasúti híd Forrás: Fortepan/Széman György

Az így kialakult Lágymányosi tó körülbelül ott feküdt, ahol most a Műegyetem és az ELTE lágymányosi campusának épületei találhatók

– azaz lényegében a mai Lágymányos városrész területén.

Az 1896-os milleniumi ünnepségek idején élelmes vállalkozók üzleti lehetőséget is láttak a Lágymányosi tóban, és egy komplett szórakozónegyedet telepítettek ide, a kor Közép-Európájának legnagyobbját. A korabeli bulinegyed tematikája a mesés Kelet volt, ennek megfelelően Boszporusz névre hallgatott, és számos attrakcióval és épülettel, sőt saját kis szigettel is várta a mulatni vágyókat. Egy dologgal nem számoltak a működtetői: a Duna felől érkező szúnyogokkal. A vérszívókból ugyanis annyi lepte el a fénnyel-hanggal őket vonzó Boszporuszt, hogy menekültek a vendégek, és fél év után be kellett zárnia a vállalkozásnak.

Lágymányosi Duna-part a Petőfi híd budai hídfőjétől délre (a mai Pázmány Péter sétány helyén), a túlparton a Soroksári út épületei Forrás: Fortepan/Kriss Géza

A 20. század első éveitől kezdve elkezdték feltölteni a Lágymányosi tavat, építési területeket hozva létre. Megépült a Műegyetem, szeszgyár és téglagyár felhúzásával kezdődött kialakulni a részben még ma is meglévő dél-budai iparterület, majd egyre inkább lakóépületekkel is benépesült a környék. Újbuda egészen az 1930-as évekig az 1. kerülethez tartozott, a rohamosan növekvő népesség miatt viszont akkor már a főváros vezetése egy új kerület létrehozásáról döntött, ahova tipikusan az akkori keresztény középosztály családjai költöztek. 1933 és 1937 között megépült a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd is, ami végképp becsatolta a város életébe Lágymányost. Nagy-Budapest 1950-es létrehozásakor alakult ki a 11. kerület mai területe, amikor hozzácsapták Albertfalvát és Kelenföldet is. Lágymányos történetében pedig még két, a városrész képét jelentősen meghatározó esemény történt: 1956 és 1964 között a lágymányosi lakótelep építése, az utóbbi években pedig a Kopaszi-gát közparkosítása és környékének ingatlanfejlesztése, a MOL óriás toronyházának jelenleg is zajló építésével karöltve.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.