Pesti mesék: Egyetlen élő lakosa sincs ennek a budapesti városrésznek, halott viszont annál több

Fotó: Hirling Bálint - Origo -
Pesti mesék városrész lakosság magazin Budapest temető Farkasréti temető
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Tükörfordítás révén kapta a titokzatos nevét, nem áll a területén lakóépület, és az ötvenes évek óta vált a legfontosabb budapesti temetővé az itt található sírkert. Pesti mesék cikksorozatunkban ezúttal Farkasrétről és a Farkasréti temetőről lesz szó.

A Farkasréti temető a nevét Farkasrét városrészről kapta, amely a XII. kerületben található, a Széchenyi-hegy ellankásodó lejtőjén. Miközben pedig csupa sűrűn lakott környék veszi körül ezt a városrészt, Farkasrét területén mégsem áll egyetlen lakóépület sem, a hivatalos lakosainak száma pedig nulla. Ez azért fordulhat elő, mert Farkasrét területének nagy részét elfoglalja az itt található híres temető – a legjelentősebb épülete pedig így a Farkasréti Mindenszentek Plébániatemplom.

A mai Farkasrét területét évszázadokig szőlőtermesztésre használták, és ebből a korszakból meg is maradt egy épület: a Kakukk-hegyre vezető turistaút mellett található Pösinger- vagy Bösinger-major. Még akkor is szőlőbirtokok feküdtek itt, amikor elnevezték Farkasrétnek a területet. Ez 1847-ben történt, amikor Döbrentey Gábor és barátai ún. dűlőkeresztelőjének eredményeképpen 56 budai terület magyar nevet kapott, melyekből sok azóta is tovább él a később lakott területté váló budai városrészek neveiben. Ezeket a neveket Döbrenteyék alapos kutatómunka után ajánlották, régi oklevelekben talált nevek, tükörfordítások, és néhány esetben saját ötletek nyomán. Farkasrét neve ezek közül a tükörfordítások sorába tartozik, hiszen korábban a német Wolfswiesen néven emlegették az errefelé gazdálkodó, túlnyomórészt sváb polgárok. És miért éppen farkasoké az a rét? Ennek eredete homályba vész, csak olyan legendák maradtak fent, amelyek egymásnak ellentmondanak, és valószínűleg későbbi kreálmányok.

A Farkasréti temető halottak napján Fotó: Hirling Bálint - Origo

Az egykori szőlők helyén a 19. század végén merült fel egy nagy köztemető létrehozásának igénye, és a Farkasréti temető 1894. április 1-én nyílt meg.

Eleinte szinte kizárólag a környékbeli, budai lakosok temetkeztek ide, Budán belül viszont a legnagyobb temetővé vált a két világháború között. Miután pedig a kommunista államhatalom 1952-ben lezárta, majd 1956-ban Nemzeti Sírkertté nyilvánította a Kerepesi úti, addig legnagyobb fővárosi temetőt, majd Budán a tabáni és a vízivárosi temető is megszűnt, fokozatosan a Farkasréti temető lett a legfontosabb budapesti sírkertté.

A hatvanas-hetvenes évektől kezdve ide temettek szinte minden hírességet, sőt más temetőkből is ide hoztak át sírokat, síremlékeket.

Németvölgyi út, a Farkasréti temető főbejárata. A felvétel Szécsi Pál temetésekor készült, 1974. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Egy 2003-as tanulmány 5-6 ezerre becsüli azoknak a közismert magyar művészeknek, tudósoknak, politikusoknak, sportolóknak a számát, akik itt nyugszanak, a tanulmány megírása óta eltelt közel 20 évben pedig az a szám jelentősen nőhetett.

Külön létezik a temetőn belül Művészparcella, a Magyar Tudományos Akadémia tudósparcellája, de létezik (már lezárt) katonai temető és zsidó temető-részlege is a sírkertnek. Ebben a sírkertben nyugszik többek között Bartók Béla, Bajor Gizi, Illyés Gyula, Jávor Pál, Karády Katalin, Kodály Zoltán, Márffy Ödön és Szécsi Pál is. Az itt álló, sok esetben eredetileg más temetőkben felállított síremlékek pedig a hazai szobrászat legjelesebbjei révén képviselnek kiemelkedő művészi értéket: Aba-Novák Vilmos, Borsos Miklós, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál készítette síremlékekkel is találkozhatsz, ha a Farkasréti temetőben sétálsz.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.