Toldi, Egri csillagok, János vitéz: amikor a kötelező olvasmányok filmvászonra költöznek

Fazekas Mihály klasszikus verses elbeszélésének filmes feldolgozása egyben az első színes magyar mozifilm is, így a filmtörténeti jelentősége is nyilvánvaló, minden egyéb értéke mellett, melyekből számos akad. Az alapmű meséjének ereje, játékossága és szellemessége megmaradt a kor magyar szuperprodukciójában, amiben a kor olyan magyar szupersztárjai játszottak, mint Ruttkai Éva, Kiss Manyi, Somlay Artúr és Görbe János. A címszerepben pedig a tragikusan fiatalon elhunyt színésznagyság, Soós Imre a rá oly jellemző ellenállhatatlan energiával leckézteti meg háromszor a szegényeken hatalmaskodó, nagypocakos, dölyfös uraságot. Az alapműből pedig később még egy mozifilmes feldolgozás született: egy mesésre vett rajzfilm a hetvenes években.

Az 1960-as évek kedvezett az irodalmi alapanyagból készülő nagyszabású történelmi filmeknek idehaza, Jókai Mór műve pedig klasszikus regényben és klasszikus lett mozivásznon is. De hát kell-e jobb filmes sztori annál, mint hogy három, hatalompárti családban nevelkedett fiútestvér hogyan áll a szabadságharc mellé, miközben egymást keresztező sorsukat szerető és elveszejtő nőszemélyek, jégmezőn támadó farkasok, párbaj és mártíromság alakítják? Várkonyi Zoltán igazi kosztümös-romantikus kalandfilmet rendezett a regényből, nemzetközi színvonalon.

Valószínűleg minden idők leghíresebb és legkedveltebb magyar történelmi filmje is egy olyan regényből született, amit kötelező iskolai olvasmányként mindenki ismer. Gárdonyi Géza regénye így nemcsak a könyvek lapjain, de a már említett Várkonyi Zoltán rendezésében is az össznemzeti emlékezet része – egyben a bizonyíték arra, hogy nálunk is készülhet igényes, látványos, szórakoztató történelmi mozifilm.

Ha van olyan mű, amin keresztül a diákok megtanulhatják a groteszk fogalmát, vagy épp annak legkiemelkedőbb hazai művelője, Örkény István munkásságát, az a Tóték című kisregény, amiből remek filmváltozat is készült. Az olyan színészóriások, mint Latinovits Zoltán és Sinkovits Imre remeklését hozó szatíra kiváló szórakozás is egyben, a kissé flúgos őrnagy és az őt mindenben kiszolgálni akaró család története pedig nem mentes az aktualitásoktól sem.

Ha már Arany klasszikus elbeszélő költeményének filmes adaptációja a cikkünk apropója, akkor kapjon helyet a nagy költőbarát, Petőfi egyik művének moziváltozata is – már csak azért is, mert ezt is Jankovics Marcell álmodta vászonra. A magyar animációs film legendás alkotója a rá jellemző, egészen egyedi, többféle stílusból ötvözött, mégis egységes formanyelven mesélte el Petőfi klasszikus költeményét. Ráadásul a film még humorban sem szűkölködik, az önálló életre kelő, nemritkán erotikus szimbólumként is funkcionáló népművészeti motívumok pedig különösen emlékezetesek.

Kertész Imre Nobel-díjas regénye igazi klasszikus, és a holokausztról szóló beszéd megújítója a maga nyers, neutrális, a természetességükkel sokkoló mondataival. A könyvből kiemelt státuszú, óriási díszlettel és Ennio Morricone zenéjével készült mozifilm. Az operatőrként korábban világklasszis Koltai Lajos rendezése esztétizáló utat választott, és gyönyörűen fényképezett, a cselekményt felmondó filmet készített.

A magyar irodalom egyik legszebb alkotása, örökérvényű remekműve a magyar animáció valaha élt egyik legnagyobb alkotójától. Ahogyan kötelező olvasmány a Toldi az iskolában, úgy kötelező néznivaló a Toldi a filmvásznakon is: a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell eredetileg tévésorozat formájában álmodta újra Arany János elbeszélő költeményét, de most itt a moziváltozat is.