Őszi verskvíz: felismered a költőt a részlet alapján? Teszteld magad

A modern, digitális kütyükben tobzódó világban egyre nehezebb teret engedni az őszi lassulásnak − folyamatosan értesítések villannak a telefonunkon, állandóan görgetjük a híreket és közösségi oldalakat, és egyre nehezebb eljutni ahhoz a mélyebb figyelemhez, amely valóban feltölt, és amit úgy hívunk: csendes énidő. Pedig a bekuckózós, teázós énidőtől válik igazán értékessé egy-egy szabadnap vagy egy hétvége, illetve attól, ha megengedjük magunknak, hogy őszi témájú versekben merüljünk el. Teszteld magad kvízünkkel: te hány őszi verset ismersz?

Miért kell ehhez őszi témájú vers? Miért nem elég, ha elolvasunk pár sort a telefonunkon? 

A válasz az egyszerű: a két befogadói élmény között óriási különbség van. Amikor az okostelefonon fogyasztunk tartalmat, legtöbbször töredezett figyelemmel tesszük: közben érkezik egy üzenet, felvillan egy reklám, eszünkbe jut valami, és már tovább is kattintunk. Az irodalom azonban másfajta jelenlétet kíván. Ha kezünkbe vesszük egy költő vagy író kötetét és csendben, zavartalanul olvassuk az őszi témájú verseket, akkor nem csupán szavakat értünk meg, hanem ritmusokat, zeneiséget, hangulatokat is befogadunk. 

Ősszel különösen nagy jelentősége van ennek. A rövidülő nappalok, a hidegebb esték néha talán szomorúsággal töltenek el, de a szépirodalom ilyenkor kapaszkodót adhat.

Egy őszi témájú versnél nem lehet rohanni

A szavakat újra és újra meg kell ízlelni, hagyni, hogy jelentésük lassan kibontakozzon. Ez éppen ellentéte annak a gyors, felszínes fogyasztásnak, amely a digitális világot jellemzi. A versek által többek leszünk, mert megtanulunk jobban figyelni magunkra és másokra, emellett gazdagabbá válik a belső világunk és a szókincsünk. A költészet és a szépirodalom olyan tükör, amelyben nemcsak a világ, hanem saját lényünk is más fénytörésben látszik. Ebben a rohanós, digitális korban talán éppen erre van a legnagyobb szükségünk: egy-egy őszi estén bekuckózni, könyvet felnyitni, és hagyni, hogy a szavak lassan, mélyen hassanak ránk. Olyan ez, mint egy jó befektetés: önmagunkba és a lelkünkbe.