konyhatündér
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A háztartási legendáknak se szeri, se száma. Ezek a konyhai tévhitek éppúgy szájról szájra terjednek, mint a legszebb népmesék. Most azonban lerántjuk a leplet, utánajártunk ugyanis az igazságnak.

A főtt tojást le kell mosni hideg vízben

Tévhit: A főtt tojást állítólag azért kell hideg vízben lemosni, miután megfőtt, hogy könnyebben lejöjjön a héja.

Valóság: Hogy a főtt tojás héját könnyebb vagy nehezebb lehámozni, nem az öblítés hőfokától függ, hanem a pH-értéktől. A savas vagy lúgos kémhatást pedig egy cseppet sem befolyásolja a víz, sem a hideg, sem a meleg. A hideg víznek azonban mégis van egy előnye: minél tovább fő ugyanis a tojás, annál keményebb lesz a héja. Ha viszont lehűtöd, miután megfőtt, nem keményedik tovább.

Thinkstock
Thinkstock


A fa vágódeszka nem higiénikus

Tévhit: A fából készült vágódeszkák nem olyan higiénikusak, mint a műanyagból vagy üvegből készült darabok, azokat ugyanis könnyebb tisztítani.

Valóság: A műanyagból vagy más anyagból gyártott deszkákat valóban könnyebb lemosni, de ez nem jelenti azt, hogy higiénikusabbak is. Sőt! A fadeszkák hatalmas előnye, hogy a fában található csersavak minden friss vágásnál "kiszabadulnak" a deszkából, és fertőtlenítik azt - még több éves használat után is! A műanyagnak természetesen nincs ilyen előnye, sőt a vágásokból csak nagyon alapos tisztítással lehet kitakarítani a megtapadt szennyeződéseket, és ha ez elmarad, könnyen elszaporodhatnak a baktériumok. Ha ezek után a fadeszka mellett döntesz, válassz olyat, amely tölgyből vagy fenyőből készült.

A húst magas hőmérsékleten kell sütni

Tévhit: A húst forró olajban vagy más zsiradékon hirtelen kell kisütni, hogy szaftosabb és puhább legyen. A gyors és intenzív sütéstől ugyanis bezárulnak a hús pórusai. Legalábbis ez áll a legtöbb szakácskönyvben.

Valóság: Az az "elképzelés", hogy a húsnak pórusai vannak - azaz kicsiny lyukacskák, amelyben nedvesség van -, nem állja meg a helyét, a hús ugyanis izomrostokból áll. Ezek a rostok karamellizálódnak sütés közben, és így képződik vékony, pörcös kéreg a sült húson. Ahhoz azonban, hogy az étel minél tovább megőrizze a nedvességtartalmát, puhább és szaftosabb legyen, a lehető leglassabban és alacsony fokozaton kell pirítani, és semmi esetre sem szabad közben szurkálni. Az viszont tény, hogy nincs ideje elpárolognia a húsból a nedvességnek, ha csak rövid ideig sül a serpenyőben, de a lassú sütés mégis hatékonyabb.

Thinkstock
Thinkstock


A felengedett húst nem szabad lefagyasztani

Tévhit: A húst nem szabad lefagyasztani!

Valóság: A fagyasztás nagyszerű tartósítási eljárás, mivel megállítja az ételek mikrobiológiai romlását. Fontos, hogy csak kifogástalan minőségű, fogyasztásra alkalmas élelmiszert szabad mélyhűteni, lehetőleg előfőzés vagy elősütés után. Kivételek ez alól a húsfélék, amelyeket nyersen, alaposan megtisztítva is le lehet fagyasztani. A mirelit húsokban az ipari fagyasztás közben apró jégcsomók keletkeznek, ettől pedig sérülnek az izomrostok, a hús pedig keményebb és szárazabb lesz. Ez a virsli vagy kolbász esetében tulajdonképpen nem mérvadó, de egy steaknél sokat számít.

A gombát nem szabad melegíteni

Tévhit: A gombából készült ételeket nem szabad újramelegíteni, csak frissen fogyasztani.

Valóság: A gombaételek újramelegítéséről szóló tanács korábban valóban megállta a helyét, még abban az időben, amikor a hűtőszekrény nem volt minden háztartás alapvető felszerelése. Akkoriban ugyanis a maradék ételeket a meleg konyhában tárolták, ami egy olyan fehérjében gazdag étel, mint például a gomba esetében valóban veszélyes volt. A megfőzött vagy megsütött gombában ugyanis hűtés nélkül hamar mérgező anyagok szaporodhatnak el, amit a melegítés csak felgyorsít. Manapság azonban a hűtőszekrényben akár egy-két napig is lehet tárolni a gombából készült fogásokat, de fogyasztás előtt legalább 70 °C-on kell ezeket újramelegíteni.

Thinkstock
Thinkstock


Az összekarcolt teflonedény mérgező

Tévhit: A teflonedényt ki kell dobni, ha a legkisebb karcolás is esik rajta, mert mérgező lehet.

Valóság: Valóban, ez néhány évtizeddel ezelőtt igaz is volt. Akkor ugyanis a leégést megakadályozó edénybevonatokból, ha megsérültek, mérgező krómvegyületek kerülhettek az ételekbe. A mai teflonserpenyők azonban már semmilyen egészségügyi kockázatot nem rejtenek, még akkor sem, ha megsérül a bevonatuk. Persze, arra vigyázni kell, hogy ne kerüljenek teflondarabok az ételbe, de ennek szem előtt tartásával az edények tovább használhatók. Az agyonkarcolódott serpenyők, lábasok vagy fazekak használata azonban mégsem ajánlott, a repedések, sérülések ugyanis kiváló búvóhelyek a láthatatlan ételmaradékok, baktériumok és szennyeződések számára. Ráadásul ezekben az ételek is könnyebben odaégnek.

Az alkohol elpárolog főzés közben

Tévhit: Bátran lehet ízesíteni szesszel az ételeket, főzés közben elpárolog az alkohol.

Valóság: Szószok, húsok vagy levesek gyakran megkívánnak egy kis bort, sört vagy konyakot, a tévhittel ellentétben azonban ezek alkoholtartalma nem illan el a főzés során. A tiszta szesz 78 °C-on válik köddé, azaz párolog el. Az alkoholos italok ráadásul vizet is tartalmaznak, így még nehezebb és lassabb a párolgásuk. Például egy vörösboros mártás félórás főzése alatt az alkoholnak csak a 35 százaléka illan el.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.