Éhezők viadala a valóságban - elborzasztó képek

Tudom, nem te fogod megváltani a világot, és azzal a pár falat kidobott étellel amúgy sem lakna jól a több millió éhező. És egyébként is, sok ezer kilométer távolságból te mégis mit tehetnél az afrikai gyerekek érdekében. Afrikában szegénység van, és éheznek, ezt mindenki tudja. Nem jó, nem jó, de hát mit is lehetne tenni? - Jól gondolom, hogy az ilyen és ehhez hasonló témák kapcsán neked is ezek a gondolatok futnak át az agyadon? De hiába mutogatsz másokra, te is része vagy a gépezetnek.

A világ élelmezési rendszerével és az emberek hozzáállásával nagyon komoly baj van: annyi élelmiszert termelünk, amivel az egész bolygót jól tudnánk lakatni, és mégis

Ezzel szemben a nyugati társadalmakban több mint 1000 millióan szenvednek az elhízás különböző formáitól. Kissé bizarr kettőség, nem gondolod?

A túlfogyasztás mellett a pazarlás is megdöbbentő méreteket ölt: a világnak ezen a felén a megtermelt élelmiszer harmada (!) a szemétben végzi, pedig ebből akár többször is jól lehetne lakatni az alultáplált, éhező embereket. Finoman szólva sem gazdálkodunk túl jól azzal, amink van.

Élelmiszer-igazságosság?

Az éhezés legfőbb oka, hogy az élelmiszerek elosztása, és az ahhoz való hozzáférés nem megfelelő: elegendő élelmiszert termelünk, de nem mindenki juthat hozzá. Az ENSZ becslései szerint

Az élelmezési rendszer számára nagy kihívást jelent, hogy kevesebb forrásból kellene többet termelni, miközben a megoldást inkább az jelentené, ha a fogyasztási szokásainkat változtatnánk meg. Ha tudatosítani lehetne a jóléti társadalmak polgáraiban - igen, benned is! -, hogy az élelmiszeripar micsoda károkat okoz a földünknek, talán kevesebb lenne a pazarlás, ezáltal pedig alacsonyabb mértékű a környezetszennyezés.

A megoldás te vagy

Egészen egyszerűen nem dughatod tovább homokba a fejed, neked is változtatni kell, amin csak tudsz. Hogy nem a te problémád? De igen, a tied is, a gyerekeidé és unokáidé. Hogy te nem tehetsz ellene? De igen. Ha a történelem során mindig mindenki hárította volna a felelőséget, hogyan szerveződtek volna forradalmak, hogyan alakult volna ki a mai modern társadalom? Tömegek kellenek, akik változást akarnak, és akik tesznek is a változásért.

Tudom jól, hogy hazánkban is rengetegen élnek rossz körülmények között, nekik érthető módon kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy azon filozofáljanak, hogyan segíthetnek levenni a föld válláról a terheket. Vannak azonban - és lehet, hogy te is közéjük tartozol -, akik igenis megtehetnék, hogy odafigyelnek az életmódjukra, a megszokás, lustaság és közöny miatt azonban nem veszik a fáradságot. Pedig nem kellene hatalmas változtatásokban gondolkodnod, csupán néhány igazán hétköznapi dologra odafigyelni. A legfontosabb, hogy komolyan veszed a problémát, és nem csak a “nagyhatalmaktól” várod azok megoldását.

Tényleg annyival finomabb az olasz paradicsom, mint a hazai? Tudom, van, hogy a külföldről behozott élelmiszerek olcsóbbak, mint az itthon megtermelt társaik, de ha lehetőséged van rá, kövesd a jól ismert szlogent: "Válaszd a hazait!" Egyél kevesebb húst, több helyben termesztett idényzöldséget és gyümölcsöt. Részesítsd előnyben minél közelebbről származó (50 km-en belül) élelmiszereket és növeld táplálkozásodban a nyers ételek arányát a feldolgozottal szemben. Ha pedig olyan élelmiszert vásárolsz, ami Magyarországon nem terem, figyelj rá, hogy etikus kereskedelemből (fair trade) származzon a termék.

Valóban teljesíthetetlen elvárások?