Az élet nem teljesítménytúra: aludj eleget, egyél lassan!

2015.10.19.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ma már szinte közhelynek számít, hogy egészségügyi panaszaink egy részéért a felgyorsult világot, helyesebben az annak való megfelelést okoljuk... A 21. század embere egyre kevésbé ismeri a lazítás fogalmát: nem sétálunk, hanem rohanunk, falatozás helyett habzsolunk, beszélgetés helyett gyorsan eldaráljuk, mi történt velünk, a napközbeni sziesztát pedig csak akkor engedjük meg magunknak, amikor betegek vagyunk, ami a rohanó életmódunk miatt az életkorunk előrehaladtával egyre gyakrabban megesik. Hát nem jobb lenne még szabad elhatározásunkból és nem kényszerből lassítani?

"Végigrohanod az életedet, anélkül, hogy élnél. Mindig máshol jár az eszed, és lélekben máshol vagy, mint ahol vagy. Nem vagy jelen. Soha. Ha utazol, fényképezel, hogy egyszer majd megnézd, de amikor ott vagy, nem vagy ott" – írja elgondolkodtató cikkében Müller Péter.

De mit is értünk az alatt, hogy gyorsan élünk? Nos, ebbe a fogalomkörbe nagyon sok minden beletartozik, kezdve attól, hogy nem szentelünk kellő figyelmet a szervezetünk regenerálódásának, keveset alszunk, egyszerre több mindent csinálunk – tehát életünket a hatékonyság elve szerint rendezzük be, hátra sorolva ezzel az élményszerűséget és az örömet adó tevékenységeket, a rekreációt. Pedig az élet nem lehet csak kötelességek sora, nem teljesítménytúra:

ne csak leéld, hanem éld is meg az éveket!

Aludd ki magad!

Ha úgy érezzük, hogy megcsúsztunk valamivel, először az alvásidőnkön próbálunk spórolni. Pár napig természetesen nincs is ezzel semmi baj, ám ha rendszeresen megfosztjuk magunkat a kielégítő mennyiségű alvástól, előbb-utóbb komoly problémáink adódnak. A kialvatlanság ugyanis nemcsak kellemetlen, de az életminőségre is rányomja a bélyegét. Ha nem alszunk eleget, dekoncentráltak leszünk, lassabban tanulunk, és memóriazavaraink is lehetnek.

A folyamatos fáradtság rontja a szívműködést és a keringést, depressziót és hangulatzavarokat okoz, megöli a szexuális életet, és ha hiszed, ha nem, még hizlal is.

Az alváshiány elősegíti egy olyan hormon kibocsátását a szervezetben, amely serkenti az étvágyat, így egyértelműen hozzájárul a túlsúly kialakulásához. Ráadásul, ha nem viszünk rendszert az alvásunkba, mindennap máskor fekszünk le és máskor kelünk, az előbb-utóbb alvászavarokhoz is vezet.

Hoppá!

Egy dán kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a nem elegendő alvásidő negatívan befolyásolhatja a sperma minőségét. A kevesebbet vagy rosszabbul alvó férfiak kisebb mennyiségű és gyengébb minőségű spermát tudtak produkálni a jól alvó társaikhoz viszonyítva.

Ne falj, falatozz!

Ha egész nap rohanunk, ha mindent megpróbálunk a lehető leggyorsabban elintézni, vajon miért lenne más a helyzet az evéssel? Marc David, a Psychology of Eating és a The Slow Down Diet igazgatója és alapítója szerint akkor is rá kell magunkat szoktatni a lassúbb evésre és az étkezés élvezetére, ha ez az egész életvitelünket lelassítja. Ha rohanás közben vagy kapkodva eszünk, a szervezetünknek nincs ideje felkészülnie a megfelelő anyagcsere-folyamatokra, ráadásul, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk arra, hogy a szükségesnél több ételt lapátoljunk be, ami szintén túlsúlyhoz vezet.

A gyors evéssel az is a baj, hogy a testünknek nincs ideje jelezni az agy felé, hogy már tele vagyunk, így egészen biztos, hogy túlesszük magunkat.

Megterheli az emésztőrendszert

Ha túl gyorsan eszünk, túl sok levegőt is lenyelünk, ami kellemetlen érzést okoz az emésztőrendszerben. Ráadásul az étel behabzsolása a savas refluxbetegség és a gyomorégés melegágya.

A számok magukért beszélnek

Az ételek behabzsolása megduplázza az elhízás esélyét – írja egy japán tanulmány. Az Oszakai Egyetem tudósai 3000 ember étkezési szokásait figyelték meg, és megállapították: a gyorsan evő férfiak esetében 84 százalékkal valószínűbb volt az elhízás.

A túl gyors evés édestestvére a stresszevés – feszültség hatására a mellékvese adrenalint és kortizol hormont bocsát a véráramba, ami miatt éhséget is érezhetünk. Ilyenkor dőlnek meg rendre a jól kitalált fogyókúrák, és felváltva habzsoljuk a cukros és zsíros ételeket, aminek az egészségügyi következményei közismertek.

Tudtad?

Egy tanulmány szerint a 40-50 éves nők esznek a leggyorsabban, és sokkal előbb kövérek lesznek, mint a lassú evők.

Problémát jelenthet az is, ha az evést nem önálló elfoglaltságnak tekintjük, nem az ételre koncentrálunk, hanem valamely más tevékenység közben falatozunk.

Ugye, számodra is ismerős a tévé vagy a számítógép-monitor előtti ebéd vagy vacsora? Nos, ez a szokásunk sem túlságosan barátja az álomalaknak, ugyanis ilyenkor kevésbé kontrolláljuk az étel mennyiségét, és gyakran akkor sem hagyjuk abba az evést, ha már jóllaktunk.

Szokások rabságában

A gyors evés sokaknál még gyermekkorban alakul ki. A csemete minél előbb el akar tűnni az asztaltól mondjuk azért, hogy megint játszhasson. Ezt a szokást pedig rengetegen továbbviszik felnőttkorukba is.

Szánj időt magadra és a szeretteidre!

Miközben egyre több dolgot birtoklunk, egyre kevesebb élményt élünk meg.

Gürcölünk, hogy a miénk lehessen a legújabb csúcsmobil, és túlórát vállalunk azért, hogy hiperszuper háztartási gépek könnyítsék meg az otthoni munkánkat. Ezek persze nem rossz dolgok, de néha a megszerzésükért nagyobb árat fizetünk, mint amennyire élvezni tudjuk őket. Ami még nagyobb baj, hogy az anyagi javak hajszolása közben megfeledkezünk a családunkról, barátainkról, no és saját magunkról – munkát adva ezzel a pszichológusoknak és az egészségügyi intézmények dolgozóinak. Ha a tengernyi teendőnkre, a határidős munkákra hivatkozva szép lassan leépítjük a kapcsolatainkat, tuti biztosan alapozzuk meg, hogy bár jómódban, de magányosan éljük le életünk második felét. Még nem késő tenni ellene! Gondold át, te megéled az életed?

Te mennyire éled meg a mindennapokat? Tudatosan éled az életed? Töltsd ki tesztünket – kattints IDE!