Kellemes otthonok: világos terek és megfelelő szigetelés műanyag ablakokkal

A megfelelő tájolás

A lakás különböző helyiségei más és más funkciót látnak el, a kamrába például nem kell, hogy nagy mennyiségű fény áradjon, a nappaliba viszont pont a nap fényére, energiájára lesz szükségünk. Vagyis ahhoz, hogy ott süssön a nap, ahol nekünk kell, a tájolással (és a megfelelő méretű, minőségű) ablakokkal, teraszajtókkal gondoskodhatunk.

A tájolás megtervezésén rengeteg múlik. A tájolástól függ, hogy mennyire lesz használható az épület, milyen élettani, pszichés és érzékelési hatások érik a lakókat. És energetikai szempontból is sok múlik rajta, ettől (is) függ, hogy mennyire lesz gazdaságos, környezettudatos az épületünk üzemeltetése.

A napenergia hasznosítása nagyjából egyidős az építészettel, a nap fény- és hőenergiáját igyekeztek kiaknázni már az ókori görögök vagy a kínaiak is. A passzív módszerrel mind a mai napig az üvegházhatás elvét alkalmazzuk, vagyis az épületet úgy tájoljuk, hogy a lehető legnagyobb felületen érje a napsütés, és a megfelelően kiválasztott építőanyag (pl. műanyag vagy üveg) segítségével a fóliasátorhoz hasonlóan csapdába ejtjük a hőenergiát.

A benapozottság aránya

Van egy bűvszó az építészetben, ez pedig a benapozottság. De mit jelent ez pontosan? A korábbi szabályok alapján az újépítésű lakások esetében legalább egy lakószobának benapozottnak kell lennie. Benapozottnak az a helyiség tekinthető, amit február 15-én legalább 1 órán keresztül süti a napfény. Viszont egy nagyobb társasházi lakásépítésnél ezt a módszert nem lehet százszázalékosan megvalósítani. A jogszabály szerint az előírástól akkor lehet eltérni, ha az élet és egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdekeket nem sérti a megoldás, továbbá nem teremt veszélyhelyzetet és a szomszédos önálló rendeltetési egységhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. Jellemzően a földszinten vagy az alacsonyabb emeleteken található lakások rendelkeznek rosszabb benapozottsággal, még akkor is, ha déli irányba néznek.

Van még egy másik szabály, amit figyelembe kell venni, ez pedig a falfelület és a bevilágító felület aránya. Az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) előírja, hogy legalább 1:8-hoz legyen a bevilágító felület (vagyis az ablak, teraszajtó stb.) aránya a szoba alapterületéhez képest azokban a helyiségekben, ahol huzamosabb ideig tartózkodunk. Ez négyzetméterre lefordítva azt jelenti, hogy ha van egy 20 négyzetméteres nappalink, akkor legalább 2,5 m2-nyi ablakra van szükségünk. Ha megtehetjük, ennél azért érdemes nagyobb bevilágító felületben gondolkozni.

És mi a helyzet a hőszigeteléssel?

Ahogy fent is írtuk, a megfelelő tájolással és a nagyméretű ablakokkal jó adag hőenergiát csapdázhatunk be télen. Természetesen a nyári időszakban, főleg kánikula idején árnyékolással kell megóvnunk a lakóteret a túlzott felmelegedéstől. Figyeljünk arra, hogy csak a külső árnyékolás véd meg minket a belső hőtől, a benti sötétítő függöny csak a fényt zárja ki, a meleg az üvegen keresztül átjut és becsapdázódik csakúgy, mint télen.

Hogyan lehet javítani az ablak hőszigetelő tulajdonságán?

Meg kell vizsgálnunk, hol távozik a legtöbb hő az épületből és ennek fényében eltervezni az átépítés folyamatát. Ha rossz a nyílászáró, próbálkozhatunk a házi szigeteléssel, átmenetileg jó megoldás lehet a purfix szigetelőcsík, viszont 1-2 éven belül elhasználódik, így hosszútávon nem oldja meg a szigetelési problémánkat. Ha a felmérés során kiderül, hogy a nyílászáróinkkal van a baj, érdemes cserében gondolkozni! Ám nem mindegy, hogy milyen ablakot választunk!

Az épület állapotához válasszunk nyílászárót!

Ha gyengébb besorolású (F, G, H, I) épülettel van dolgunk, hiába építjük be a drága, hermetikusan záró ablakokat, ajtókat, hiszen a födémen, a falakon vagy a padlón keresztül elveszítjük a drága hőenergiát, ráadásul komoly penészesedési problémákkal is szembesülhetünk. Ebben az esetben a nyílászárócserével együtt a szigetelésről is gondoskodnunk kell!

Amennyiben a rezsiköltség, a komfort és a környezetvédelem szempontjait is figyelembe vesszük, a nyílászárók egyik legfontosabb tulajdonsága a hőszigetelés. Jó minőségű műanyag nyílászáróban hihetetlen széles választékkal találkozunk. Ne essünk abba a csapdába, hogy mindjárt a legmasszívabb, legjobb hőszigetelési tulajdonságokkal bíró üveg mellett döntünk. Előtte mérjük fel, hogy milyen energetikai besorolása és statikai állapota van az épületnek, ahová be akarjuk építeni a nyílászárókat.

Ha van egy jó statikai állapotú, kiváló energetikai besorolású, akár passzív házunk, akkor érdemes a drágább, maximális hőszigetelési tulajdonságokkal rendelkező, masszív nyílászáró mellett dönteni.

Ha kell, szigeteljünk!

Az otthonunk akkor lesz igazán komfortos, ha a világos terek, jól szigetelő műanyag ablakok mellett a homlokzat és a födém is le van szigetelve. A megfelelő vastagságú ás szakszerűen felhelyezett szigetelésen nem érdemes spórolni, mivel egy hiányos homlokzati szigetelésű házon ugyanúgy átfütyül a szél, bármilyen jók is a nyílászárók. A másik probléma a szigeteletlen, vagy trehányul szigetelt házaknál, hogy hőhidak alakulnak ki, amelyek remek terepet nyújtanak a falak vizesedésének, penészedésének.

Mindig az épület komplexitásában gondolkozzunk, mert jól megtervezett tájolással, kiváló műanyag ablakokkal és nyílászárókkal, alapos szigeteléssel nem nyúlhatunk mellé. Tényleg komfortos és energiahatékony épületben lakhatunk.