Online mamik, avagy így nevelnek gyereket az Y generációs anyák

2019.05.03. 14:00

Az Y generációs, tehát az 1980 és 1994 között született anyák sok mindenben másként nevelik gyermekeiket, mint a szüleik korosztálya. Következő összeállításunkból kiderül, milyen változások történtek a korábbi időszakokhoz képest.

Online mamik

Az első és legfontosabb különbség a baby boomer, az X és az őket követő Y generációs anyák között, hogy utóbbiak mindennapjait nagymértékben meghatározza és kitölti a különböző médiatípusok és az internet használata. Szinte folyamatosan jelen vannak az online térben és kapcsolatban állnak más anyákkal. A bloggerek és a véleményvezérek meghatározó szerepet töltenek be az Y anyák életében. Gyereknevelési tanácsokban már nem a nagyszülők, az idősebb rokonok, a barátok vagy a szomszédok segítségét kérik, hanem a Google-höz vagy különféle applikációkhoz fordulnak segítségért, esetleg online chatszobákban keresnek választ bizonytalanságaikra. Az már más kérdés, melyik felhasználó ad megbízható választ egy-egy gyötrő kérdésre, kit motivál valódi segítő szándék és kit a félrevezetés vágya. A világháló napi használatából adódóan a szülők manapság többet tudnak a gyermekek fejlődéséről, mint korábban. A túl sok információ viszont néha már megterhelő, hiszen a töménytelen lehetőségek csak még jobban elbizonytalanítanak és szorongást keltenek.

Az Y generációs anyák a Google-höz vagy különféle applikációkhoz fordulnak segítségértForrás: Shutterstock

Ha az online jelenlétről beszélünk, megkerülhetetlen az a ténymegállapítás, miszerint a kisgyermeket nevelő szülők eddig soha nem tapasztalt mértékben dokumentálják utódaik gyermekkorát a közösségi médiában. Sok kisgyereknek van ma saját hastagje, profilja vagy YouTube-csatornája. Az Y szülők csupán egyötöde az, aki soha nem posztolt még képet a gyerekéről. Az X-eseknél ez a szám 30 százalék, a baby boomereknél pedig 53 százalék.

Szorult helyzetben

Az Y anyák és apák sokszor nehezebb anyagi helyzetben vannak, mint saját szüleik a családalapítás idején. Ennek egyik igen erős oka az önálló élet kezdetének megváltozott idejében rejlik. A kisgyerekes szülők egy része még a szüleivel él, egyre többen tanulnak tovább, a nők később állnak munkába, emiatt pedig kisebb összeget tudnak félretenni gyermekük jövőjére.

Nemcsak a munkába állás időpontja tolódik ki, hanem a gyermekvállalásé is. A mai 25–40 éves korosztály egyre később szánja rá magát a családalapításra, ezért az elmúlt évtizedekben fokozatosan növekedett az első gyermeküket világra hozó anyák átlagéletkora, így a kisgyermekes anyák idősebbek, tapasztaltabbak, érettebbek, mint néhány évtizeddel korábban.

A mai 25–40 éves korosztály egyre később vállal gyereketForrás: Shutterstock

Zöld értékrend

Míg korábban a családok nem igazán emeltek be a mindennapjaikba környezetvédelmi témákat, mostanában aránylag sokan igyekeznek környezettudatos magatartásra nevelni gyermekeiket. A kicsik gyakran tanítják a nagyszülőket a tudatos fogyasztás vagy épp a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Az Y generáció már nagyon jól tudja, milyen törékeny a bolygó, amin élünk, ezért szeretné azt épségben továbbadni gyermekeinek, unokáinak. Az élhető jövő ugyanis őket is megilleti.

Manapság egyre többen igyekeznek környezettudatos magatartásra nevelni gyermekeiketForrás: Shutterstock

Y apák

Bár ennek a cikknek a gerincét az anyai szerepek változása adja, szót kell ejtenünk az Y apákról is, akik jóval nagyobb mértékben veszik ki részüket a házimunkából és a gyereknevelésből, mint apáik nemzedéke. Manapság egyre elfogadottabb, ha egy apa úgy dönt, ő szeretne otthon maradni a család legkiseb tagjával. Régebben ez elképzelhetetlennek tűnt. A „gyeses” apukát sokan femininként, túl érzékenyként bélyegezték meg és azzal vádolták, hogy egy az egyben feladja férfi attribútumait, ha naphosszat a kakis pelenkákat cserélgeti. A 21. századra a világ nyitottabbá vált, és végre az apák is anélkül tölthetnek minőségi időt a gyermekeikkel, hogy emiatt bárki ferde szemmel nézne rájuk.

szülőgyerekanyagyereknevelésapay generáció