Egy láthatatlan ellenség, amitől kihullik a hajad - Atkatámadás a 21. században

hajkorona bőrgyógyászat fertőző betegség kopaszodás atka baktérium
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Joggal gondolhatnánk azt, hogy az atkák napjainkban már nem okoznak problémát, pedig az igazság az, hogy az atkák vagy az atkák baktériumai jelentős egészségügyi kihívást jelentenek szinte az egész világon.

Az egyik legártalmasabb és legkellemetlenebb betegséget a szőrtüszőatkák idézik elő.

Demodex folliculorum: kopaszodás, viszkető, korpás fejbőr

Egyik változata, a Demodex folliculorum beépül a hajtüszőkbe és agresszív módon egyszerűen elszívja azt a tápanyagot, amelyre a hajszálaknak az egészséges növekedéshez szüksége lenne. Tápanyagok hiányában a hajszál először elvékonyodik, töredezni kezd, a hajkorona egészében fátyolszerűvé válik, majd óriási mennyiségben hullani kezd. A végeredmény egy olyan mértékű kóros kopaszodás, amely nagymértékben rombolja a beteg megjelenését, így az életminőségét is.

Thinkstock
Thinkstock

Az atkák - élősködő életmódjukon felül - azonban más problémákat is okoznak. Nemcsak az a baj, hogy apró, de tűhegyes karmaikkal szinte szétmarcangolják a fejbőrt, egészen pontosan az epithelium sejteket, amelyek aztán burjánozni, majd hámlani kezdenek, látványos korpásodást okozva, de az élő egyedek mozgása és ürüléke is irritálja a bőrt: így örökös, megállíthatatlan viszketéssel küzd a beteg, és képtelen megállni a fejbőr vakarását. Az eredmény gyulladt, atka- és körömkarmolásokkal teli, egyre nagyobb foltokban kopaszodó fejbőr. Mindemellett az atkák lábaikon rengeteg baktériumot és vírust is szállíthatnak, amelyek további változatos fertőzést idézhetnek elő.

A Demodex folliculorum nemcsak a hajas fejbőr ellensége, hiszen meglehetősen kedveli a szemöldököt, a szempillát, sőt néhány esetben az orr belsejében található szőrtüszőkön is kimutatták már a jelenlétét.

Demodex brevis: az orr és az arcbőr ellensége

A Demodex brevis számára is kedvenc terep az orr, csak éppen a külső faggyúmirigyekben talál remek otthont magának.

Ez az atka meglehetősen gyakori, hiszen csak az Egyesült Államokban közel 16 millió embert érint és bár sokáig azt gondolták, hogy ez a világos bőrűekre jelent veszélyt, kiderült, hogy a sötétebb bőr sem védett ellene, csak az atka aknamunkája a sötét tónuson nehezebben fedezhető fel.

A Dermodex brevis az arc faggyúmirigyeiben telepszik meg, és az ott található fehérjékkel és zsírral táplálkozik. Tevékenysége azonban nem segíti elő az arcbőr tisztulását, ellenkezőleg: irritálja a pórusokat, további kóros faggyútermelést okoz, ráadásul az atkákkal teli pórusok eltömődnek, begyulladnak, pattanások, kiütések, göbök jelennek meg a bőrön.

A legújabb kutatások már azt is kiderítették, hogy a kínos (alkoholproblémákra utaló) rosacea elnevezésű betegség nem az alkoholnak köszönhető, hanem a Dermodex brevis egyik baktériuma, a Bacillus oleronius a felelős a vörös, foltos, pörsenéses bőrért.

Már egy puszi is fertőző lehet

Mindkét faj hipergyorsan szaporodik, fertőzés esetén 2-4 hét alatt atkák százai lepik el a bőrt, és bár lassan mozognak - így arcról arcra kicsi eséllyel jutnak át -, azért egy atkafertőzött bőr érintése kockázatot jelent. Néha elég egy puszi vagy egy arcérintős ölelés is a fertőzéshez. A közös fésű vagy ágynemű azonban valódi veszélyhelyzet, a közös párna pedig garantált fertőzést jelent.

Thinkstock
Thinkstock

Makacs és céltudatos atkák

Nem jó hír, hogy nehéz ellenük felvenni a harcot, ugyanis rendkívül életképesek, a vegyi anyagokra sok esetben fittyet hánynak, de néhány gyógynövény hatóanyaga segíthet az kiirtásukban.

Tapasztalt bőrgyógyász hamar felismeri a jeleket, ám nagyon fontos, ha atkafertőzésre gyanakszunk, akkor vizsgálat előtt három napig ne mossunk hajat (még ha a viszketés miatt úgy érezzük, belepusztulunk, akkor sem), hogy legyen elegendő minta a mikroszkópos vizsgálathoz.

Más atkák támadásaitól sem vagyunk azonban védettek: a kövek alatt, sziklákon vagy talajon élő bársonyatkák (pókfélék, bársonyalakúak) például ragadozó életmódot folytatnak ugyan, mert petékkel, lárvákkal, apró rovarokkal táplálkoznak, de a melegvérűeket sem vetik meg, ha a túlélésről van szó. Bőrre kerülve a hámszövetet illetve a szövetnedveket is szívesen fogyasztják, ehhez azonban emésztőváladékot választanak ki, amely a bőrrel érintkezve iszonyatos viszketést okoz. A szőrtüszőatkával ellentétben azonban jóllakás után nem telepednek meg tartósan a bőrön, lehullnak és a talajon élnek tovább.

Megelőzés, és gyógyítás

Minden atkafertőzésnél a védekezés legfontosabb eleme a megelőzés. Ez a Demodex folliculorum esetén például azt jelenti, hogy soha ne használjuk más fésűjét, vagy törölközőjét, de a fiatalok között annyira természetesnek tűnő szempillaspirálok közös használatát is kerülni kell, ugyanis a spirál keféjével szinte átgereblyézik egyik szempilláról a másikra az atkákat.

Ha a fertőzés már megtörtént, akkor minden esetben bőrgyógyász segítségét kell kérni, mert az atkafertőzés magától nem múlik el. A bőrgyógyász olyan szereket fog felírni, amely egyrészről elpusztítja az atkákat és petéit, de az atka járatait is fertőtleníti.

E mellett elengedhetetlen minden textília minimum 60 fokon való fertőtlenítése, az ágynemű, a törölköző napi szinten való cseréje is. Megfigyelések szerint az orvosok által rendelt szerek mellett kifejezetten hatékony a szauna, a magas hőmérsékletet ugyanis nem kedvelik a szőrtüszőatkák.

A Bársonyatkák esetén a járatok nyílásának kezelésére a gyógyszertárakból recept nélkül beszerezhető benzil-benzoát tartalmú emulzió is beszerezhető.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.