Alvás és alvásfázisok – ekkor alszol a legmélyebben

2019.02.08. 11:00

Az alvás mennyisége és dinamikája életkoronként változik. Míg egy kisbaba alvásigénye akár 15–17 óra is lehet, addig egy felnőtt szervezet általában 6–8 óra alvással is beéri. De mi történik közvetlenül az elalvás után, majd ezt követően? És mi történik akkor, ha valaki nem képes a nyugodt, pihentető alvásra?

Az alvás 90–120 perces alvásciklusokból épül fel, melyek négyszer-ötször ismétlődnek az éjszaka folyamán. Két típust különböztetünk meg: az NREM-et (szemmozgás nélküli alvást) és a REM-et (gyors szemmozgásos alvás). Az éjszaka előrehaladtával a NREM alvás hossza egyre csökken, míg a REM fokozatosan nő.

Alvás közben dolgozza fel és rendszerezi az agy az aznap tanultakat, és ekkor kerülnek helyükre az érzelmi benyomások isForrás: Shutterstock

Az alvás öt fázisa

Az első NREM fázis átmeneti állapot az alvás és az ébrenlét között. Az agyhullámok aktivitása ugyan lelassul ebben a fázisban, az izmok tónusa azonban még az éber állapothoz hasonló. A második NREM fázisában még tovább lassulnak az agyi aktivitások, csökken a szívritmus. A harmadik NREM fázisban még tovább lassulnak az agyhullámok és csökken a vérnyomás is. Az izmok elernyednek. A negyedik NREM fázisát nevezzük az úgynevezett mélyalvás fázisának: ilyenkor a legnehezebb felébreszteni valakit, és ebben a fázisban a legpihentetőbb az alvás. Az idegrendszer aktivitása ekkor már minimális, a légzés lelassult, a végtagizmok elernyedtek. A negyedik NREM fázist az úgynevezett REM-fázis követi, ekkor felerősödik az agyi aktivitás, álmodni kezdünk. A vázizomzat teljesen mozgásképtelenné válik. Jó tudni, hogy az alvásfázisok menetrendszerű pontossággal, mindig ugyanabban a sorrendben követik egymást, így az első fázist a második követi, majd a harmadik és negyedik fázisba kerülünk, innen pedig visszafelé ismét a harmadikba, másodikba, majd az eső fázist a REM-fázis követi. Ez a folyamat pedig többször, akár ötször-hatszor megismétlődik egy éjszaka során.

Miért fontos a minőségi, pihentető alvás?

Alvás közben megemelkedik a növekedési hormon szintje, és sokszorosára nő a melatonin hormon szintje is. Alvás közben dolgozza fel és rendszerezi az agy az aznap tanultakat, és ekkor kerülnek helyükre az érzelmi benyomások is. Egy pihentető alvás után energikusan ébredünk, koncentráltak vagyunk, jól teljesítünk a napi feladatokban.

Egy pihentető alvás után energikusan ébredünk, koncentráltak vagyunk, jól teljesítünk a napi feladatokbanForrás: Shutterstock

Tippek a jó alvásért

Ha igazán jót szeretnél aludni, érdemes lefekvés előtt alaposan kiszellőztetni a helyiséget, és rendezett körülmények között nyugovóra térni. Számos kísérlet bebizonyította már, hogy a friss levegő és a rendezett környezet hatással van az éjszakai alvásminőségünkre. Jó, ha az elalvás előtti órákban száműzöd a tévé, a számítógép képernyőit és a mobiltelefonod kijelzőjét. Az úgynevezett „elektromos szmog” ugyanis nem tesz jót az éjszakai pihenésnek. Lefekvés előtt menj ki a mosdóba, hiszen nincs annál kellemetlenebb dolog, mint az éjszaka közepén arra ébredni, hogy hív a természet...

Mi történik akkor, ha valaki nem tud aludni?

Az átmeneti alvászavar sokakat – és nem csak az idősebb korosztályt – érintő probléma. Aki számára nem ismeretlen ez a fogalom, jól tudja, az alváshiánynak milyen káros hatásai lehetnek a hétköznapokra nézve. Ilyenkor ugyanis csökken a nappali koncentrálóképesség, nehezebben tanulunk, fáradékonyabbak leszünk, emiatt többet is hibázunk, például vezetés közben, a munkahelyen vagy éppen az iskolában. Az immunrendszer teljes legyengüléséhez, ezáltal a betegségekre való hajlam fokozódásához vezethet a tartósan, hosszabb időn át fennálló álmatlanság. Fordulj mielőbb orvoshoz, ha úgy érzed, te is ettől szenvedsz!

éjszakasedacur2019alvásfázisálomREM