A méhnyakrák mostanra vezető haláloknak számít Magyarországon: évente 1000–1200 nőnél diagnosztizálják, és az érintettek fele életét veszti a daganatos megbetegedés miatt. A magas esetszám ellenére a magyarok ötöde nem hallott még a betegség megelőzésének módjairól, valamint az okozó vírus terjedéséről. A február 4-i rákellenes világnap kapcsán górcső alá került a betegség.
Minden hatodik magyar úgy gondolja, orális szex útján nem terjednek a nemi betegségek, a lakosság egytizede pedig azt hiszi, hogy csak a spermiummal való érintkezéssel lehet a fertőzéseket átvinni. A HPV – számos egyéb nemi betegséghez hasonlóan – akár éveken keresztül tünetmentesen lappanghat, és miután egy apró hámsérülés is elég lehet az átviteléhez, az óvszer sem nyújt teljes körű védelmet ellene.
Az összes rákos megbetegedés 5 százalékáért, valamint a méhnyakrák kialakulásának 99 százalékáért a HPV-vírus felelős.
A HPV számos nemi betegségnél alattomosabb: akár egy apró hámsérülésen keresztül is képes terjedni, és a közhiedelemmel ellentétben férfiaknál is okozhat rosszindulatú elváltozásokat vagy nemi szervi szemölcsöket. A két- és négykomponensű HPV elleni védőoltás mellett már Magyarországon is elérhető a kilenckomponensű vakcina, amely még szélesebb körű védelmet biztosít a HPV okozta rákos megbetegedésekkel szemben. A méhnyakrák ellen ma ez az egyik leghatékonyabb, közel 100 százalékos védelmet nyújtó prevenciós eszköz, de a hüvelyi, a szeméremtesti és a végbélnyílás körüli rákok megelőzésében is hatékonyabb a többi oltóanyagnál.
Gyakori tévhit az is, hogy a HPV-fertőzés leküzdése után automatikus védettség alakul ki a szervezetben. Az esetek többségében a HPV egy éven belül spontán elmúlik, az újrafertőződés kockázata a vírus leküzdése után is kifejezetten magas. Ha a HPV egy évnél hosszabb ideig van jelen a szervezetben, fennáll a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata.
„Ugyan a HPV több mint 100 altípusa közül számos törzs alacsony rákkeltő hatással bír, a legfiatalabb, 15–25 éves korosztályban diagnosztizált vírusfertőzések 70 százaléka magas kockázatú kategóriába tartozik. Ezek a vírustörzsek nemcsak a nőket érintő méhnyakrák, szeméremtesti és hüvelyrák kialakulásában játszanak szerepet, de a férfiak számára is veszélyes fej-nyaki daganatok és végbélnyílás körüli rákok kialakulásához is nagymértékben hozzájárulnak. A szintén HPV okozta, szövettanilag jóindulatú kinövésnek számító, de a szexuális életet teljes mértékben ellehetetlenítő nemi szervi szemölcsökkel pedig minden tizedik magyar találkozik élete során” – fejtette ki dr. Szőnyi György szülész-nőgyógyász szakorvos. „A nemi szemölcsök a leggyakoribb bőrgyógyászati panaszok közé tartoznak. A nemi régióban kialakuló szemölcsöket döntő többségében a HPV okozza” – mondta dr. Holló Péter bőrgyógyász-onkológus.
A Magyarországon elérhető védőoltásokat már 9 éves kortól lehet kérni, de az újrafertőződés veszélye miatt jóval a szexuális élet megkezdése után, felnőtt korban is érdemes gondoskodni a megelőzésről.
„A forgalomban lévő vakcinák nem tartalmaznak vírust, csak egy mesterséges fehérjét, amely megtanítja az immunrendszert a védekezésre. A kétkomponensű oltóanyag csak lányoknak és felnőtt nőknek, míg a négy- és a kilenckomponensű védőoltás fiúk és férfiak számára is adható, függetlenül a szexuális élet megkezdésétől és a HPV-teszt negatív eredményétől. 2015-ig 70–80 millió ember részesült valamilyen HPV-oltásban világszerte” – fejtette ki dr. Csutora Péter orvosigazgató.