Bár a legtöbb ember igyekszik, hogy a konyhájában minden a leghigiénikusabb legyen, a legnagyobb jószándék mellett is bekövetkezhet, hogy ételmérgezést kapunk. Ez nem más, mint az ételeinkkel a szervezetünkbe kerülő mikrobák okozta betegség, ami nyáron gyakoribb, de bármikor, így télen is megkeseríthet jó néhány napunkat. Cikkünkben néhány olyan dologra hívjuk fel a figyelmet, amire mindenképp oda kell figyelned az ételek elkészítése közben. 

Az ételmérgezés többnyire emésztőszervi tünetekkel -  mint a gyomorfájás, hányás, hasmenés, émelygés jár - amelyeket vírusok, baktériumok, gombák okoznak. A legtöbb esetben egy-két nap alatt túlleszünk rajta, ám van, amikor kórházi kezelést igényel: ha például semmi nem marad meg bennünk és a kiszáradás fenyeget. 

Néha eldönthetetlen, hogy ételmérgezést kaptál-e vagy csak valami megfeküdte a gyomrodat, az azonban egyértelmű jel, ha mindenki beteg lesz, aki az adott ételből fogyasztott. 

Ételmérgezést nagyon sok minden okozhat, a nem megfelelően kezelt és tárolt hústól a mosatlan zöldségig, gyümölcsig, a zöld saláták is rengeteg szennyeződést hordozhatnak magukon. Ez utóbbiak ráadásul hőkezelésnek sincsenek kitéve, így, ha nem mossuk meg alaposan a kórokozók egyenes úton a szervezetünkbe kerülnek. 

Nézzük most részletesebben, mik azok a veszélyek, amelyek a konyhában leselkednek ránk! 

Tojás

Bár a tojás az egyik legjobb tápanyag (arról, hogy miért ennyire egészséges, ebben a cikkünkben olvashatsz), rengeteg hibalehetőséget rejt magában. A nyári hónapokban különösen nagy lehet a szalmonellaveszély, ha olyan ételt fogyasztasz, amiben nincs hőkezelve a tojás (majonéz, tatárbifsztek), de már eleve a héjával is megfertőződhetünk. Jó tanácsként elmondható, hogy soha ne annak az edénynek a falán üssük fel a tojást, amiben majd dolgozunk vele, még akkor sem, ha előtte megmossuk (ami egyébként kötelező). Ha feltörtük a tojás, nem elég csak letörölni a konyhapultot, fertőtlenítsük is le, mert a kis tojásfehérje-cseppekben nagyon gyorsan elszaporodnak a baktériumok. Innen már csak egy lépés, hogy utána ott vágsz kenyeret, amit megeszel, és máris kész a baj. 

A tojásos ételeknél az is fontos, hogy igyekezzünk aznap vagy legkésőbb másnap elfogyasztani azokat. 

Ha feltörtük a tojás, nem elég csak letörölni a konyhapultot, fertőtlenítsük is leForrás: Shutterstock

Nyers hús

A legtöbben el sem tudják képzelni, hogy ne mossák meg alaposan a nyers húst. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek szerint azonban nem kellene. Miközben az esetleges baktériumokat szeretnénk eltávolítani, pont az ellenkezőjét érjük el, a mosáskor a baktériumok a kezünkre, vagy a mosogatóba kerülnek. A szakemberek szerint elég, ha egy papírtörlővel felitatjuk a húslét - és a törlőt utána azonnal kidobjuk, majd kezet mosunk -, a főzéskor ugyanis elpusztulnak a baktériumok.

Gomba

Azt nyilván senkinek sem kell mondani, hogy csakis ellenőrzőtt forrásból vegyen gombát. A szupermarketekben kaphatóak teljesen biztonságosak, a piacon pedig mindig nézzük meg, hogy el van-e látva a gombavizsgáló pecsétjével a termék. Ha mi magunk szedünk gombát, azt szigorúan mindig nézessük meg, még akkor is, ha úgy véljük, értünk hozzá. 

A gomba amúgy is kényes étel, amilyen gyorsan lehet, együk meg. 

Vágódeszka

Nem nehéz elképzelni, hogy a vágódeszka, amin a nyers ételeket előkészítjük nagyon gyorsan baktériumteleppé válhat, ha nem tisztítjuk meg alaposan. A fából készülteket nem is egyszerű, így érdemes külön kezelni a főzéshez és az eszegetéshez használt deszkát. Magyarul: ne azon vágjuk fel a kolbászt és a füstölt szalonnát, amelyiken a nyers húst szoktuk feldolgozni. 

Érdemes külön kezelni a főzéshez és az eszegetéshez használt deszkátForrás: Shutterstock

Hűtés

Az élelmiszerek tárolásának sarkalatos pontja, a hűtés. Miután elkészül mindig hűtsük le és két órán belül tegyük a hűtőbe. Az elől tárolt ételben gyorsan elkezdenek szaporodni a baktériumok. Az is gond lehet, ha nem hűt rendesen a hűtőnk: a biztonságos hőmérséklet a hűtőben 4 fok, a mélyhűtőben 0 vagy kevesebb. A legjobb, ha beszerzünk egy hűtőhőmérőt, és úgy állítjuk be az ideális állapotot.

Melegítés

Ha csak egy adag ételt szeretnél enni, nem kell, hogy minden alkalommal az egészet megmelegítsd. Vegyél ki annyit, amit megeszel, a többit hagyd a hűtőben. A levesadagodat nyugodtan fel is forralhatod az újramelegítésnél. 

 Újrafagyasztás

A mélyhűtőből elővett és kiolvasztott ételt szigorúan tilos visszafagyasztani. Ha fagyasztott húsból és zöldségből főzöl, azt mindenképp hűtőben tárold, a mélyhűtőbe már nem teheted be. 

Kiolvasztás

A közvélekedéssel ellentétben nem jó ötlet éjszaka a pulton hagyni a másnapi alapanyagot. Kockázatmentesebb, ha a mélyhűtőből a hűtőbe teszed, ott is fel fog engedni, de használhatod a mikrohullámú sütőd olvasztóprogramját is. 

Kockázatmentesebb, ha a mélyhűtőből a hűtőbe teszed a másnapi alapanyagotForrás: Shutterstock

Konyharuha

A konyharuha nem arra való, hogy azzal töröljük le az ételmaradékot, majd tovább használjuk. Az ételmaszatokhoz használjunk mosószeres szivacsot, és a már tiszta, csak még vizes felületet töröljük át a konyharuhával, ám még higiénikusabb (viszont kevésbé környezetbarát), ha papírtörlőt használsz ehhez. 

Kézmosás

A higiénikus munka alfája és omegája a tiszta kéz. Na, de milyen gyakran mossuk meg a kezünket főzés közben. Előtte és utána egyértelmű, de a munkafolyamatok között is érdemes, például a hús felvágása után, a tojások feltörését követően.

Kóstolgatás

Ha főzünk, általában kóstolunk is, ez egyértelmű. Azonban ha egy kanál ételt kiveszünk és a szánkba vesszük, az evőeszközt azonnal tegyük a mosogatóba, és legközelebb egy tisztával kóstoljunk újra.