Március 4-én van az elhízás elleni világnap, ezért egy hete a egész világ figyelme az elhízás elleni harcra összpontosul. Az elhízás a legfrissebb adatok szerint már kb. 230 betegség kialakulásához járul hozzá, és amennyiben nem történik változás, 2030-ra 250 millió gyermek lesz elhízott, az 50 év feletti lakosság körében pedig közel 50% lesz az elhízottak aránya becslések szerint. Az Elhízás Világnapja 2021 összefogás jelentőségéről Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász beszélt. 


"Az elhízás egyike a leggyorsabban, szinte járványszerűen terjedő betegségeknek, ezért mindennél fontosabb, hogy a szakemberek és az érintettek együtt alkossanak egy olyan közösséget, amelyben mindenki egyénileg és a saját mikro-, és makrokörnyezetében is tesz azért, hogy egy hosszabb, egészségesebb, boldogabb életet élhessen. Az elhízásjárvány megfékezésének első lépése viszont annak megértése, milyen mélyre terjedtek már, és mennyire szerteágazók az elhízás gyökerei, melyek már mindannyiunk hétköznapjait átszövik, ezért a tényleges megoldáshoz gyökerestől kell kitépni a problémát.

Ezt a célt az elmúlt években számos sikeres esemény szolgálta világszerte több időpontban, az USA Nemzeti Elhízás Hetétől az Európai Elhízás elleni Napig, vagy az Elhízás Világnapjáig, míg végül 2020-ban új időpontban, március 4-én megrendezésre került az első, egyesített Elhízás Világnapja a világ Elhízástudományi Társaságai, és más, elhízással foglalkozó szövetségek, egyesületek, illetve a Nemzetközi Diabetes Szövetség összefogásával, mert egyértelművé vált, hogy csak így lehet lassítani az elhízás okozta egészségügyi krízishelyzetet" - mondta el a szakember. 

Az elhízás számos krónikus betegség melegágyaForrás: Shutterstock

Az Elhízás Hete és Világnap főbb fókuszpontjai
Az Elhízás Hete célja idén annak a globális jövőképnek az elérése volt, melyben a társadalom és annak minden tagja megérti, és elfogadja az elhízás összetett mivoltát, tudományosan és a klinikailag is megalapozott információkhoz és megoldási lehetőségekhez jut, tisztelettel és megértéssel viszonyul ehhez a problémához akkor is, ha saját maga esetleg nem rendelkezik súlyfelesleggel.

Az elhízottak számának növekedése ugyanis kritikus méreteket öltött, már 800 millió ember él elhízással, és közel 150 millió gyermek és serdülő érintett világszerte. Ráadásul az elhízás, mint krónikus, kiújulásra hajlamos betegség összetett mivolta, a minél több ember számára elérhető diagnosztikával és a komplex, személyre szabott kezelési koncepció kifejlesztésével kapcsolatos kihívások, az elhízás stigmatizálásának visszaszorítása, és a megfelelő kommunikációs stratégia kidolgozása világméretű együttműködést igényel.

Ennek megfelelően a világhét kiemelten foglalkozott, a testsúlyszégyenítés, a súlyfelesleg mint stigma problémájával, az elhízás megelőzésének lehetőségeivel, a gyermekkori elhízás veszélyeivel és mielőbbi visszaszorításának eszközeivel, az elhízás komplex, személyre szabott kezelésének módjával, külön fókuszálva az elhízással kapcsolatos betegségekre is. 

Az elhízás problémaköre Magyarországot kiemelten érinti mondta el Gajdács Ágnes, hiszen Európában a legelhízottabb nemzet a magyar, és világviszonylatban is éppen csak lemaradtunk a dobogóról.

Magyarországon nagyon gyakori a cukros üdítők fogyasztása, a felnőttek 7. helyezettek, a gyermekek 4. helyezettek az európai országok között ebben a kategóriában. Ezért fontos, hogy csökkentsük üdítőital fogyasztásunkat, igyunk inkább vizet, zöld teát. Törekedjünk a megfelelő folyadékmennyiség elfogyasztására, és gyermekünket is figyelmeztessük erre! Mérsékeljük a koffeinbevitelünket, igyunk kevesebb kávét, kakaót, kerüljük az energiaital-fogyasztást, és a tea ill. csokoládé is ebbe a kategóriába tartozik. Ha ezt megtesszük, akkor automatikusan a cukorfogyasztásunk is csökken majd, amelyben
szintén van teendőnk: Európában a 4. helyezettek vagyunk a fejenként 6 adag (1 adag=500 g) havi cukorfogyasztással. Törekedjünk arra, hogy a családból mindenki fogyassza el a naponta minimálisan ajánlott 2 adag gyümölcs és 3 adag zöldség mennyiséget (1 adag 80 g). Az európai rangsorban ebben a kategóriában sem állunk jól: hátulról a 4. helyen állunk napi kb. 60 g fejenkénti gyümölcsfogyasztásunkkal.

Figyeljünk a zöldség- és gyümölcsfogyasztásunkra



Az európai országok között 6. helyezettek vagyunk a nem megfelelő fizikai aktivitási rangsorban, ami a home office időszakban valószínűleg tovább romlott. Járkáljunk minél többet, minden lépés számít! Használjunk lépésszámlálót, napi fél óra gyaloglás kb. 3-4 ezer lépést jelent, 7500 lépéstől már közepesen aktív életmódot folytatunk!

Mozogjunk elegetForrás: Shutterstock


A mentális egészséget tekintve az európai középmezőnyben helyezkedünk el, de itt is van tennivaló. Tegyük rendbe az alvásunkat, lehetőleg este 6 előtt vacsorázzunk, és kora délutántól már fogyasszunk koffeintartalmú ételt, italt, a hálószoba ne legyen túl meleg. A túl sok stressz szintén hozzájárul a hízáshoz, ezért sajátítsunk el néhány egyszerű stresszcsökkentő módszert is.