Képzeld el, hogy napi 18 órát a fürdőszobában kell töltened, mert folyamatosan hánynod kell, kiszáradsz, gyenge vagy, verítékezel. A ciklikus hányás szindrómában szenvedők a legsúlyosabb esetekben ezt élik át, és még igazi gyógymódjuk sincs – de szerencsére a legtöbbször kinövik a betegséget.

A valaha volt egyik leghíresebb természettudós, az evolúció elméletének megalkotója, Charles Darwin szinte egész életében folyamatos hányingertől, gyakori hányástól, fejfájástól és bőrproblémáktól szenvedett. A maga korában képtelen voltak rájönni az orvosok, és később a vele foglalkozó kutatók sem, hogy mi lehetett a baja. Sokáig hipochondriára, pánikbetegségre, középfülgyulladásra, arzénmérgezésre, sőt trópusi parazitafertőzésre is gyanakodtak. Nemrégiben azonban John Hayman, a melbournei Monash Egyetem kutatója állt elő egy új elmélettel, ami szerint a rendkívül ritka ciklikus hányás szindróma okozhatta Darwin szenvedéseit. A tünetegyüttes általában gyerekeknél fordul elő, de nem ritka a felnőttkori felbukkanása sem. A betegség hátterében genetikai eltérést feltételeznek, és a források szerint Darwin családjában anyai ágon többen is hasonló tünetektől szenvedtek.

A ciklikus hányás szindrómáról (Cyclic Vomiting Syndrome, azaz CVS) először 1882-ben írt Dr. S. Gee, de nagyon sokáig nem tudták érdemben kutatni a ritkasága miatt. Ez a betegség ugyanis 33 000 emberből egyet érint, tehát például ma Magyarországon körülbelül 60-70 páciens (jellemzően gyerek) szenved tőle. A tünetegyüttes bármilyen életkorban felbukkanhat, de általában a gyerekekre jellemző, és hónapokon, éveken, vagy akár évtizedeken át is tarthat az az időszak, amíg együtt kell vele élnie a betegeknek. Az is nehezíti a betegség kutatását, hogy nehezen diagnosztizálható szindrómáról van szó, hiszen betegségek egész sora okozhat hányást, és nincs egyetlen specifikus vizsgálat sem, ami kimondottan a CVS-t mutatná ki. Ezért aztán előbb ki kell zárni az olyan lehetőségeket, mint a reflux, vírusfertőzés, ételmérgezés, hasnyálmirigy-gyulladás, idegrendszeri okok és társaik, hogy eljussanak ehhez a szindrómához az orvosok.

Nehezen diagnosztizálható szindrómáról van szó, hiszen betegségek egész sora okozhat hányástForrás: Shutterstock

A CVS-ben szenvedő betegek rohamszerűen, egyforma lezajlású epizódokban hánynak. Hirtelen jelentkezik náluk a roham, semmi korábbi jel nem utal rá. Gyakran az esti órákban következik be kínzó hányingerrel, hasfájással. A hányáson kívül a betegek ilyenkor zavartak is, ingerlékenyek, a bőrük hideg, sápadt és nyirkos. A rohamok gyakorisága más és más minden páciensnél, például minden két hétben vagy minden két hónapban jelentkezhetnek. Az epizódok mindig egyforma hosszúak, jellemzően 8 és 24 óra közötti időtartamúak. Vannak, akiknél 1-2 óra alatt is elmúlik a rosszullét, míg a legsúlyosabb eseteknél akár napokig is eltarthat. A végén pedig, amilyen hirtelen kezdődött a roham, olyan hirtelen meg is szűnik, minden beavatkozás nélkül. A CVS megszüntetésére nincs teljeskörűen hatékony gyógymód, de a súlyosságát és a tüneteit az orvostudomány képes már gyógyszerekkel enyhíteni. A legtöbb esetben pedig idővel magától elmúlik; a gyerekek nagy része egyszerűen kinövi az évek alatt, noha néhányuknál migrénes fejfájásként marad meg.

A közelmúltban a világsajtót is bejárta egy 12 éves brit lány, Jayde Pitt esete, aki súlyos CVS-ben szenvedett. Olyannyira, hogy akár negyvenszer is hányt naponta, és 18 órát is eltöltött egy-egy napjából a fürdőszobában szenvedve. Esetében is nehezen született meg a diagnózis, eleinte például terhességre gyanakodtak. Végül Jayde korábbi gyerekorvosa jött rá, mi a baja, és ő diagnosztizálta a ciklikus hányás szindrómát nála, így megkezdődhetett a gyógyszeres kezelése. Néhány hónap után annyit javult a helyzet, hogy Jayde már csak akkor hányt, amikor kivételesen ideges vagy szorongó volt, ettől eltekintve normális életet képes élni.