gluténérzékenység magazin ételérzékenység dietetikus gluténmentes táplálékallergia glutén intolerancia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Egyre többet hallunk a különböző ételérzékenységekről, táplálékallergiákról, melyek életünk bármely szakaszában kialakulhatnak. Ha felnőttként lesz érintett az ember, akkor sem könnyű a helyzet, de ha gyermekről van szó, még nagyobb fejtörést okoz a szülőnek és az egész családnak, hogyan kezelje a problémát. Bakonyi-Lovics Anna Sárával, a Semmelweis Egyetem dietetikus hallgatójával ebben próbálunk most segíteni. 

Első alkalommal a gluténérzékenységről lesz szó, ami talán az egyik legismertebb táplálékallergia. Manapság a glutént okoljuk mindenért, lassan megszerzi az első számú közellenség címet is, és sokan akkor sem esznek gluténtartalmú ételeket, ha egyébként semmiféle tünetet nem okoz nekik a sikér.

„A sikér maga a glutén, csak más néven: azaz két fő fehérjének, a gluteninnek és gliadinnak a keveréke, mely a búzaszemben található meg nagy mennyiségben. Ezek közül az utóbbi váltja ki a panaszok többségét" – magyarázza el Anna.

Ugyanakkor az egyre kifinomultabb diagnosztikai módszereknek köszönhetően egyre több embernél diagnosztizálják a betegséget, mely lehet teljesen tünetmentes is, de akár egészen súlyos tüneteket is okozhat.

A sikér maga a glutén, csak más néven: azaz két fő fehérjének, a gluteninnek és gliadinnak a keveréke, az utóbbi váltja ki a panaszok többségét Forrás: Shutterstock

Mik ezek a tünetek?


„Ha a gyermek széklete híg, bűzös, zsírszerű, a hasa puffadt, ami étkezés után fokozódik - rendszeres gluténtartalmú ételfogyasztás esetén ez állandósult állapot is lehet -, fáradékony, és annak ellenére fogy, hogy eszik, akkor a szülő gyanakodhat, hogy a liszt a bűnös. Tudni kell, hogy a fogyás nem mindig szembetűnő, mert mellette beindul a vízvisszatartás is, így akár ödémásodás is kialakulhat, ami a nem megfelelő fehérjefelszívódás eredménye. Ha hullik a gyermekünk haja, ami a foltokban kopaszodástól – súlyosabb esetben - a teljes hajkorona elvesztéséig is terjedhet, az is egy komoly figyelmeztetés a szülőknek. Jellemző tünet még gyermekkorban a kortársakhoz képest lassúbb növekedés, illetve a testszerte megjelenő kiütések, melyek gyakran a vállakon és/vagy az arcon kezdődnek"– sorolja Anna, hozzátéve, hogyha szülőként a fenti tüneteket, vagy ezek közül akár csak néhányat tapasztalsz a gyermekeden, mindenképpen fordulj orvoshoz, aki első körben laborvizsgálatokat fog kérni.

„Ha a leleten kezdetben a vashiányból kialakult vérszegénység tüneteit és a máj enzimjeinek emelkedett értékét látjuk, az felszívódási zavarokkal magyarázható. Ugyanis a bélrendszerből az egyes tápanyagok a bélbolyhokon keresztül szívódnak fel, ám ha nem tudjuk megemészteni a glutén egyik fehérjéjét, az kezdetben bélirritációt fog okozni. Ha ezt nem veszünk észre, és emiatt nem foglalkozunk a problémával, komolyabb gyulladás is kialakulhat a szervezetben. A gyulladt bélszakaszok gyógyulása pedig lassú folyamat, és hegesedéssel járhat, pláne, ha az irritációt kiváltó tényezőt nem szüntetjük meg" – figyelmeztet a dietetikus hallgató.

Ha az első vizsgálatok indokolják, gasztroenterológus fogja tovább vizsgálni a gyermekünket, aki már célzott vérvizsgálattal és más diagnosztikai módszerekkel próbálja igazolni a gluténérzékenység jelenlétét. Ha beigazolódik a gyanú, az első és legfontosabb a gyulladásos állapot és a felszívódási zavarokból eredő tápanyaghiány megszüntetése.

Tudni kell azonban, hogy a gluténérzékenység autoimmun betegség, így nem gyógyítható, viszont élethosszig tartó diétával kezelhető, jól kordában tartható, és ha minden orvosi utasítást betartunk, akkor a gyermek bélrendszerének normál működése is visszaáll.

Ha a gyermeknek gyakran hasmenése van, a hasa puffadt, ami étkezés után fokozódik, akkor gyanakodjunk gluténérzékenységre Forrás: Shutterstock

Mit nem ehet a gluténérzékeny gyerek?

A gyerekek sokszor teljesen érthetetlen indokkal nem fogadnak el egy-egy ételt, ami a szülőnek az ételek non plus ultrája, abba a gyermek épp, hogy belepiszkál. Így aztán ha speciális étrendet kell betartatni vele, az a szokásosnál is komolyabb fejtörést okozhat a szülőknek. Anna szerint, mivel a panaszok valószínűleg a kicsinek is kellemetlenek (pl.: hasfájás), nyitottabb lesz új ételek kipróbálására, ha azoktól ez a fájdalom és a többi, kínszenvedést okozó tünet megszűnhet.

Fontos tudni, hogy a búzán kívül még több másik gabonaféle is tartalmaz glutént, ilyen a rozs, az árpa, a tönkölybúza, a maláta és a durumbúza is, sőt, Magyarországon a zabot is idesorolhatjuk, mert bár nem tartalmaz glutént, itthon a sikértartalmú gabonákkal együtt dolgozzák fel, így gluténnel fertőződik.

Tehát létezik gluténmentes zabkészítmény, zabpehely és sok más zabból készült élelmiszer, de ezeken ott van a GM-jelzés. Amelyiken nincs feltüntetve, azt semmiképpen ne vegyük meg, mert árt a gyermekünknek.

Bevásárlásnál arra is oda kell figyelnünk, hogy nemcsak a pékáruk tartalmaznak glutént, hanem a hagyományos tésztafélék, a felvágottak, joghurtok, édességek is, és gyakorlatilag bármilyen feldolgozott élelmiszer tartalmazhatja a rosszullétet és gyulladást okozó fehérjét, tehát mindig csak olyan terméket vásároljunk, melyen megtalálható a jelzés, hogy garantáltan gluténmentes élelmiszerről van szó.

Akkor mégis mivel etessük a csemetét?

Nem könnyű a helyzet, de nem is lehetetlen küldetés a gluténérzékeny gyerek táplálása. Léteznek sikért nem tartalmazó gabonák és álgabonák, az azokból készült liszteket fogyaszthatja szemünk fénye. Ilyen a rizs, a kukorica, a köles, a hajdina vagy az amaránt is, de készítenek lisztet mandulából, kókuszból, burgonyából és más, a diétába beilleszthető élelmiszerből is. Hogy melyiket fogja szeretni gyermekünk, azt tesztelni, próbálgatni kell, de biztos, hogy megtaláljuk azt, amelyiket hosszabb távon is szívesen fogyasztja.

A vitaminok és az ásványi anyagok pótlására is oda kell figyelni

Részben a felszívódási zavarok, részben a gabonákban található hasznos és szükséges tápanyagok hiánya miatt van szüksége gyermekünknek a vitamin- és ásványianyag-pótlásra.

„A vitaminok közül a zsírban oldódó vitaminok kerülnek előtérbe, mint amilyen a D-, az E-, a K-, és az A-vitamin. Az ásványi anyagok közül többek között a cink és a vas pótlása a fontos" - tanácsolja Anna, hozzátéve, hogy a felsoroltokat könnyen beépíthetjük a mindennapokba, akár cseppek, vagy rágótabletták formájában.

„Amennyiben ilyen helyzetbe kerülünk, érdemes elmenni dietetikai tanácsadásra, ahol a dietetikus személyre szabottan, a gyerek leleteit, panaszait és paramétereit figyelembe véve tudja kialakítani a számára legmegfelelőbb étrendet" – javasolja Bakonyi-Lovics Anna Sára, a Semmelweis Egyetem dietetikus hallgatója.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.