Minden embernek van visszere, ugyanis ez a véna, azaz a gyűjtőér szinonimája. A vénák szállítják a végtagok felől a szén-dioxidban dús, elhasznált vért a szív és a tüdő felé, hogy az az artériákon keresztül oxigénnel telítődve visszajusson a szövetekhez, sejtekhez. Ha ebbe a rendszerbe hiba csúszik, az betegséghez vezet.

Idén május 30. és június 3. között rendezik meg Magyarországon a Vénák Hete elnevezésű programsorozatot, melynek keretében a visszérbetegség kezelésének fontosságára hívják fel a figyelmet.

A visszeresség ugyanis az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedés Magyarországon.

A visszeresség esetén a véráramlás nem működik megfelelően, az elhasznált vér nem tud feljutni a lábaktól a szívig és megreked a föld közelében. Ha ez az állapot hosszú távon fennáll, akkor az a vénabillentyűk elégtelenségéhez, az erek kitágulásához és folyamatos állapotromláshoz vezet. A kitágult vénákban a pangó vér miatt oxigénhiány alakul ki, és ez okozza a visszeres betegek által jól ismert panaszokat.

A visszeresség esetén a véráramlás nem működik megfelelően.Forrás: BSIP via AFP/CHASSENET

Nehézláb-érzés, viszketés, bizsergés, zsibbadás, lábfeszülés és görcs is jelentkezhet, a nem kezelt visszértágulásnak pedig súlyos következményei lehetnek. Lábszárfekély, visszérgyulladás és mélyvénás trombózis is kialakulhat. Nyáron, a tartós meleg hatására egyébként is kitágulnak a vénák, ezért ebben az évszakban még az egészségesek is tapasztalhatják a fenti tüneteket.

A visszeresség azonban nemcsak az idősek és a nők betegsége, nemtől és kortól függetlenül bárkinél, bármikor, így a férfiaknál is kialakulhat. Ezért fontos, hogy már fiatalon fordítsunk kellő figyelmet az érrendszerünk egészségére, mozogjunk és sportoljunk, ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre, valamint táplálkozzunk megfelelően. Nem is gondolnánk, de a visszeresség is azon betegségek közé tartozik, melyek a helyes életmóddal késleltethetőek, vagy akár elkerülhetőek lehetnek.

A visszérbetegek étrendjének két alapköve az alacsony sóbevitel és a magas rosttartalom.

A bevitt só mennyiségét azért kell csökkenteni, mivel a túlzottan sós ételek fogyasztása vízvisszatartáshoz vezet, az erekben megnövekedett folyadékmennyiség pedig tovább terheli az amúgy is túlfeszített vénákat. A magas rosttartalmú ételek fogyasztása pedig jótékony hatással van a bélrendszerre, így elkerülhetjük a székrekedést, amely szintén fokozza a vénákra nehezedő nyomást.

A visszeresek számára javasolt helyes étrend megegyezik azzal a diétával, amelyet az amúgy egészséges embereknek is követniük kellene ahhoz, hogy elkerülhessék a visszérbetegségeket.

  • Az étrend legyen rostban gazdag
  • Fogyasszunk minden étkezés során zöldséget
  • Fogyasszunk minden nap gyümölcsöt
  • Iktassuk be a teljes értékű gabonaféléket (zabpehely, árpa, teljes kiőrlésű lisztek)
  • Hetente többször fogyasszunk halat, májat, tojást és tejterméket
  • Csökkentsük a telített zsírok (vaj, vörös húsok), a magas cukor- vagy sótartalmú ételek fogyasztását
  • Igyunk naponta 2-3 liter vizet
  • Kerüljük az alkoholfogyasztást
  • Csökkentsük vagy kerüljük az erős fűszerek használatát, a kávét és a teát

A Vénák Hete nyitóprogramja egy főzős workshop volt, amelyen Főzelékes Feri bemutatott egy olyan tavaszi zöldséges ételt, amely remekül illeszkedik egy visszeres beteg étrendjébe. A rendezvényen ott volt a Life.hu is, így mi is elkészíthettük a lenti receptet, amely a nevével ellentétben sokkal finomabb, mint a menzákról ismert finomfőzelék: a zöldborsófasírt még a legnagyobb húsimádók számára is ínycsiklandó feltét lesz hozzá.

Tavaszi spárgás finomfőzelék és zöldborsófasírtForrás: Felszeghy Áron

Tavaszi spárgás finomfőzelék zöldborsófasírttal

Hozzávalók a főzelékhez: 1 nagyobb fej karalábé, 3 sárgarépa, 6-7 spárga, főzőtejszín (helyettesíthető zabból vagy rizsből készült főzőkrémmel), fél lime kifacsart leve, 1 csokor petrezselyem, 1 evőkanál vaj vagy margarin, olívaolaj, 2 szál újhagyma, víz, só, bors és 2 kiskanál keményítő

A zöldségeket megpucoljuk és felkockázzuk. Egy lábasban a vajat kevés olívaolajjal megolvasztjuk, majd hozzáadjuk a felkarikázott újhagymát. Amint megpuhult a hagyma, mehet rá a sárgarépa és a karalábé, ezeket rövid ideig pirítsuk. Ha elkezd illatozni, sózzuk és borsozzuk, majd öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje. Ügyeljünk rá, hogy ne főjenek szét a zöldségek.

Törjük le a spárgák fás végeit és dobjuk ki. A zsenge részeket karikázzuk fel és kevés olívaolajon pirítsuk le. Ha kész, a kétharmadát adjuk a főzelékhez, a maradékot pedig tegyük félre a díszítéshez. Ha megpuhult a zöldség, a tejszínben keverjük ki a két kiskanál keményítőt és adjuk hozzá a főzelékhez. Vágjuk apróra a petrezselymet és a lime levével együtt ízesítsük a főzeléket. Addig forraljuk, amíg kellően be nem sűrűsödik.

Hozzávalók a zöldborsófasírthoz: 20 dkg mirelit zöldborsó, egy marék spenót, 2 gerezd fokhagyma, só, bors, 2 púpozott evőkanál zabpehely, 1 púpozott evőkanál rizs- vagy sima liszt, 1 tojás és 1 negyed vöröshagyma

A mirelit zöldborsót keverjük össze egy nagyobb tálban egy marék friss spenóttal, a két gerezd lereszelt fokhagymával, a zabpehellyel, rizsliszttel, tojással, sóval, borssal és az 1 negyed felkockázott vöröshagymával. Egy késes aprító segítségével pépesítsük, nem baj, ha nem lesz teljesen egynemű. Az így kapott masszából formázzunk fasírtokat, lapítsuk el és forró serpenyőben, kevés olajon süssük mindkét oldalát aranybarnára.

Főzős workshop Főzelékes Ferivel a Vénák Hete alkalmábólForrás: Felszeghy Áron