Kecsegtető munkabér szerződés nélkül - Így lesz a diákmelóból rabszolgamunka

A nyári diákmunka egyrészt jó dolog, hiszen a fiatalok megtapasztalhatják, milyen is, amikor a saját erejükből kell megkeresniük a kenyérrevalót - na jó, sörre- vagy fröccsrevalót -, vagy akár besegíthetnek keresetükkel a család büdzséjébe. Van azonban a dolognak árnyoldala is: ha a fiatalság nem elég előrelátó és óvatos, könnyen elmaradhat a várva várt fizetés, és a diákmunkának indult elfoglaltságból véget nem érő rabszolgamunka válhat.

Dani esete nem egyedülálló, a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleménye szerint a nyár végén nagyon sok diák fordul hozzájuk hasonló problémákkal: feketén dolgoztak, nem kapták meg a munkájuk után járó bérüket, nem biztosították a munkavégzéshez szükséges körülményeket, nem a munkakörnek megfelelő munkát várták el tőlük.

Annak érdekében, hogy a nyári munka ne egy keserű élményként maradjon meg a fiatalok emlékezetében, néhány alapvető szabályt mindenképpen be kell tartani.

• Ha a diák még nem múlt el 18 éves, a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy munkát vállalhasson.
• Fontos, hogy a munkáltató bejelentse a diákot, hiszen ennek hiányában rengeteg probléma adódhat. (Például az is megeshet, hogy a munkáltató kevesebb munkabért fizet majd ki, mint amiben korábban a diákkal megegyezett, de egy munkahelyi baleset esetén sem lehet majd bizonyítani a dolgozó munkaviszonyát.)
• A különböző diákszervezeteken keresztüli munkavállalás megkönnyítheti a tanulók helyzetét, de ehhez mindenképpen szükséges egy nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszony.
• Érdemes észben tartani azt is, hogy egy fiatalkorú hivatalosan nem végezhet éjszakai munkát, a munkaideje pedig maximum napi 8 óra lehet.
• Az „egyenlő munkaért egyenlő bér elve" alapján egy diákmunkás nem kaphat kevesebb bért ugyanazért a munkaért csak azért, mert diák.
• Jogsérelem esetén a diákmunkásoknak is lehetőségük van a munkaügyi felügyelőséghez vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulni.