Tizenéves lányok a fagyispult mögött, árufeltöltő fiúk a hipermarketekben és egyetemisták garmada a gyorséttermekben - bizony lassan beköszönt a nyár, ezzel párhuzamosan pedig diákmunkások serege lepi el a megüresedett állásokat.

A nyári diákmunka egyrészt jó dolog, hiszen a fiatalok megtapasztalhatják, milyen is, amikor a saját erejükből kell megkeresniük a kenyérrevalót - na jó, sörre- vagy fröccsrevalót -, vagy akár besegíthetnek keresetükkel a család büdzséjébe. Van azonban a dolognak árnyoldala is: ha a fiatalság nem elég előrelátó és óvatos, könnyen elmaradhat a várva várt fizetés, és a diákmunkának indult elfoglaltságból véget nem érő rabszolgamunka válhat.
Dani esete nem egyedülálló, a MŰISZ Iskolaszövetkezet közleménye szerint a nyár végén nagyon sok diák fordul hozzájuk hasonló problémákkal: feketén dolgoztak, nem kapták meg a munkájuk után járó bérüket, nem biztosították a munkavégzéshez szükséges körülményeket, nem a munkakörnek megfelelő munkát várták el tőlük.

Annak érdekében, hogy a nyári munka ne egy keserű élményként maradjon meg a fiatalok emlékezetében, néhány alapvető szabályt mindenképpen be kell tartani.
- Ha a diák még nem múlt el 18 éves, a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy munkát vállalhasson.
- Fontos, hogy a munkáltató bejelentse a diákot, hiszen ennek hiányában rengeteg probléma adódhat. (Például az is megeshet, hogy a munkáltató kevesebb munkabért fizet majd ki, mint amiben korábban a diákkal megegyezett, de egy munkahelyi baleset esetén sem lehet majd bizonyítani a dolgozó munkaviszonyát.)
- A különböző diákszervezeteken keresztüli munkavállalás megkönnyítheti a tanulók helyzetét, de ehhez mindenképpen szükséges egy nappali tagozatos tanulói/hallgatói jogviszony.
- Érdemes észben tartani azt is, hogy egy fiatalkorú hivatalosan nem végezhet éjszakai munkát, a munkaideje pedig maximum napi 8 óra lehet.
- Az „egyenlő munkaért egyenlő bér elve" alapján egy diákmunkás nem kaphat kevesebb bért ugyanazért a munkaért csak azért, mert diák.
- Jogsérelem esetén a diákmunkásoknak is lehetőségük van a munkaügyi felügyelőséghez vagy a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulni.
Gyorsabb és jóval egyszerűbb az az eljárás, ha a diák vagy a törvényes képviselője a sérelem miatt az erre hivatott hatósághoz, a munkaügyi felügyelőséghez fordul, amely a panaszt rövid időn belül kivizsgálja, és annak megalapozottsága esetén intézkedik a jogsértő munkáltatóval szemben. A munkaügyi felügyelőségek a fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen a kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervein belül működnek.