A család a legszebb és a leghatékonyabb szociális egység. Tagjai feltétel nélküli bizalommal és szeretettel bírnak egymás iránt, valamint az egyén működése tekintetében kulcsfontosságú szerepet tölt be a család minősége. Egyre több a válás, ezzel párhuzamosan nő a mozaikcsaládok száma. Hogy mit is jelent tulajdonképpen a mozaikcsalád, és milyen módon hat a benne élőkre? Nos, ezzel foglalkozunk ma, a Családok Nemzetközi Napján.

A családok ilyenformán történő újraszerveződése nem új keletű dolog, nem valamiféle 21. századi „találmány”. Elég csak a gonosz mostohákra gondolnunk. Gyakorlatilag amikor Hófehérkéről vagy Hamupipőkéről mesélünk a gyermekünknek, épp a mozaikcsalád egy-egy kisiklott példáját ismertetjük. Régebben azonban a mozaikcsaládok egyfajta szükségként jöttek létre: leginkább anyagi, társadalmi megfontolásból választottak maguknak új párt a gyermekükkel egyedül maradók – sok esetben az utód érdekeit szem előtt tartva. Manapság az egyén került előtérbe, az érzelmi szükséglet az ilyenfajta családok létrejöttének mozgatója.

A megszokott családi egység felbomlik, és helyébe egy új lépForrás: Thinkstock
A mozaikcsalád típusai
pótapás – csak az anya vér szerinti gyermekét nevelik
pótanyás – csak az apa vér szerinti gyermekét nevelik
összetett – az anya is és az apa is hozott vér szerinti gyermeket
közös gyermekes – van közös vér szerinti gyermek is

 Így alakul ki egy mozaikcsalád 

Míg a hagyományos családmodellben a gyermek születését megelőzően történik a szülők megismerkedése, egy mozaikcsalád esetén ez épp fordítva van. Az egyedülálló szülő párkapcsolatba kerülése azonban még nem jelenti a fent említett családtípus létrejöttét; ehhez egy háztartásban kell élni. A 2011-es népszámlálásból az derül ki, hogy Magyarországon közel 150 000 mozaikcsalád van. Ezek esetén szinte fele-fele a házasságban és az élettársi kapcsolatban élők száma. A legjellemzőbb típus a pótapás – mintegy 66 ezer –, ennek pedig igen egyszerű az oka. Zömében egy válás vagy szétköltözés alkalmával, a gyermek(ek) az édesanyával maradnak, és ebbe a családba társul be egy új személy. Érdekes még megfigyelni, hogy míg a házaspáros mozaikcsaládok több mint felében nevelnek közös gyermeket is, addig az élettársas típusoknál ez az arány csupán 33%-ra tehető. Ez két okkal magyarázható; 1. a közös gyermek születése indokolja a házasságot, 2. maga a házasság intézménye adja meg a megfelelő alapot a közösen vállalt gyermekhez. 

Forrás: Thinkstock
Egyedülálló nők apaszerepben
Egyre több édesanya neveli egyedül a gyermekeit, és próbál meg egyszerre családfenntartó és gyengéd anya is lenni – ezzel apai és anyai szerepeket is magára vállalva. Manapság nem meglepő, ha egy kisfiú az édesanyjától tanul meg fúrni-faragni, vízcsapot vagy konnektort szerelni, hisz nincs apa a családban, akitől elleshetné ezeket a férfias fogásokat. A nők gyakran hangoztatják, hogy megállják a helyüket mindkét szülő szerepében, de tényleg jó-e a gyereknek, ha az édesanyának kell mindkét szerepet betölteni?

A sikeres mozaikcsalád 

A klasszikus nukleáris családtól eltérően a mozaikcsaládban a gyermek nincs mindennapi kapcsolatban az egyik vér szerinti szülőjével, helyét bizonyos mértékben vagy teljesen átveszi egy pótszülő. Ez nagy felelősség, és fontos mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a család – a gyermekek egészséges pszichés fejlődése és a párkapcsolat érdekében – minél kiegyensúlyozottabb legyen. Első lépésként el kell fogadni, hogy az integráció nem lesz azonnali – ez pedig elsősorban a gyermek(ek) életkorától, nyitottságától függ. Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a frissen létrejött mozaikcsaládnak kialakuljon az új ritmusa, a közös szokások, apró rituálék, tradíciók.

Ez sokkal nehezebb, mint gondolnánk, hiszen egy régi kapcsolat sírjára kell építkezni. Értelemszerűen minél frissebb, annál nehezebb lesz ezt megvalósítani. A mostohagyermek és mostohaszülő kapcsolatában mindig a win-win játszmákra kell törekedni. 

El kell fogadni, hogy az integráció nem lesz azonnaliForrás: Thinkstock

A gyermekek helyzete 

Egy dinamikusan és harmonikusan működő mozaikcsalád a gyermek fejlődésére abszolút pozitív hatást képes gyakorolni. Az új ember(ek) egyfajta világnézeti, felfogás- és tudásbéli frissítést jelentenek a már megszokottal és megismerttel szemben. Ezek pedig jótékonyan befolyásolhatják a gyermekek személyiségét. 

Forrás: Vépy Viktória
Vépy Viktória pszichológus
„A család a társadalom legkisebb egységeként felel tagjainak pszichés védelméért, a következő generáció szocializációjáért, valamint keretet biztosít, mely ideális esetben az egyén életére nézve meghatározó emberi kapcsolatoknak és mintáknak ad helyet. A párkapcsolati, házastársi kapcsolat révén kialakult mozaikcsaládra jellemző a sokszínű szociális szerepháló, mely jól definiált határok között építheti, gazdagíthatja a benne élők személyiségét.”

A mozaikcsaládok tehát remekül tudnak működni anélkül, hogy a gyermekek ezt hosszú távon negatívan élnék meg. Ehhez azonban a tagjaiknak meg kell találniuk a saját helyüket, törekedniük kell egymás megismerésére és elfogadására. 

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ennek a családtípusnak – ha nem is szervesen, de – részét képezi a másik vér szerinti szülő is, aki nagyban befolyásolhatja működésének sikerességét. A gyermekek igényeit szem előtt tartva kell tehát együttműködni, nem pedig versenyre kelni a szeretetükért, megbecsülésükért.