Péterfy Bori, aki nem csupán fantasztikus énekesnő, de kiváló színésznő is, most bepillantást enged múltjába, őszintén mesél például egyik felmenőjéről, aki bár lánynak született, édesapja mégis fiúként bánt vele. A híres és elismert szobrász, író, költő, műfordító felmenőkkel rendelkező művésznő megosztja azt is, hogy számára mit takar a nagybetűs hősnő.

A nők egytől egyig lehetnek igazi hősök, nem csupán tragikus kellékei a férfiak világának


A Várkert Irodalom egyik estjén öt csodálatos nő beszélgetett Juhász Anna vezetésével. Cikksorozatunkban ezen „kortárs” hősnők gondolatai jelennek meg, akik hivatásukban kifejezetten megragadó és lenyűgöző egyéniségek. Történeteik, látásmódjuk bepillantást enged abba a bennünk szunnyadó érzésbe, hogy mind hősök vagyunk, csupán a forma változik.

Imádom a hősnőket az életben, az irodalomban, sőt még a marveli értelemben vett szuperhősnőket is. Magamból – a zenekar élén mint frontnő – egy képzeletbeli hősnőt építettem föl, és ezt nagyon szeretem átélni” – kezdte Péterfy Bori, aki elmondta még, hogy a szuperképességek ott rejlenek minden nőben.

Zenekara, a Péterfy Bori & Love Band, valamint színészi és színházi szerepei révén komoly érdeklődés övezi, de Bori mindig is megpróbálta a magánembert a művésztől szétválasztani. Erre remek példa az az ikonszerű figura, amit énekesnőként képvisel – remekül szemlélteti a 2017-ben megjelent Bori X című lemez borítója is.

Bori X című lemezborítóForrás: Péterfy Bori & Love Band

Olyan, mintha egy szuperhősnő lennék egy utópisztikus szétrohadt tájban, aki csak megy és megy tovább. Hogy otthon mi van, hogy mögötte mi van, az más kérdés, például hogy a konyhában mennyire vagyok hősnő.”  

Bori számára rendkívül fontosak a felmenői, közülük is a nők, akik a családon belüli történeteknek, anekdotáknak köszönhetően ma is élnek.

Az én családom tele van hősnőkkel, főleg azért, mert nagyon híres férfiak vannak benne, és mindenki csak őket ismeri. Elképesztő, hogy ezek a nők mit csináltak végig, ráadásul olyan generációkról beszélünk, mint a dédszülők, nagyszülők, akik ugye egy-két világháborút, országelhagyást – mivel erdélyi családról beszélünk – éltek át. Tehát nagyon kemény történetek vannak. Például az egyik ükanyámat fiúnak nevelt az apja, mert már volt nyolc lánya, aztán megszületett Kerekes Teréz, és annyira ideges lett az apja – „Már megint egy lány!” –, hogy őt konkrétan fiúként nevelték: vívott, lovagolt. Ez egy fantasztikus történet. Mi a családban, főleg lányok, imádattal emlékszünk ezekre a hős ősnőkre és az ő történetükre.”

Péterfy Bori Az öldöklés istene című komédiábanForrás: Instagram/atriumfilmszinhaz

Péterfy Bori unokatestvére, Gerlóczy Márton írt egy regényt Mikecs Anna – Altató címmel, mely dédapja, Áprily Lajos feleségének és lányának naplóira épül. Az olvasó ezen keresztül megrázó és igen valós képet kap arról, hogy miként éltek a sikeres férfiak biztos háttérországát nyújtó nők.

Hogy mit küzdöttek ezek a nők a híres férfiak mögött, az egészen elképesztő. Feldolgozni a gyermekhalálokat, enni adni nekik a háborús időkben, megtartani a férjed, kibírni a megcsalásokat – hiszen ezek a napfényben fürdőző férfiak nyílván kihasználták ennek minden egyéb hozadékát. És ott vannak a háttérben ezek a tragikus sorsú hősnők a családban, miközben olyan nőkről beszélünk, akik ha most születnének, akkor lehet, hogy sokkal tehetségesebb írók, festők, szobrászok lennének, mint a férjük, vagy egyáltalán bármiben elértek volna valamit. De nem értek el semmit, azon kívül, hogy végül is feláldozták az életüket, és mi lettünk belőlük. Erre mindig tudatosan emlékszünk, ők itt vannak bennünk.”

Bori szerint nagy felelősség van azoknak a nőknek a vállán, akik szóhoz juthatnak a mai világban, hiszen eljött az idő, hogy ne az évszázados sztereotípiák vagy a férfiak elképzelései alapján ítéljék meg a nőket.