A social média ma már a legtöbb ember életének szerves része. Az, hogy bizonyos közösségi oldalakat ki, mire használ, egyénenként változhat, de a felhasználókra gyakorolt hatásuk már távolról sem ennyire szerteágazó.

Te mennyire vagy online?

Az okostelefonok ott lapulnak a zsebekben, rezegnek, pittyegnek, szinte teljesen elkerülhetetlen, hogy ne vegyünk tudomást egy újabb poszt vagy hozzászólás, üzenet érkeztéről. A személyes szociális kapcsolatok meggyengültek, az emberek többet chatelnek barátaikkal, mint amennyit találkoznak velük. Az írott beszélgetés azonban sosem lehet annyira kifejező és támogató, mint az, amikor látjuk a másik arcát, át tudjuk ölelni, gesztusokkal fűszerezhetjük a társalgást. Mi egy olyan világ következménye, melyben a mosoly helyét átveszi a bármikor lekattintható smile-jel? A válasz sajnos egyszerű, az elmagányosodás, ami felemésztheti a valós világban való életünket.

Szinte teljesen elkerülhetetlen, hogy ne vegyünk tudomást egy újabb poszt vagy hozzászólás, üzenet érkeztérőlForrás: Shutterstock

Több száz ismerős, több ezek követő sem érhet fel pár igazán közeli baráttal, akik mindig őszintén, minket szem előtt tartva szólnak hozzánk. Ezt azért rendkívül fontos kiemelni, mivel a közösségi oldalakon kapott visszajelzésekre nem alapozhatjuk személyes fejlődésünket. Bárki elérheti a fotóinkat, bárkitől várhat a virtuális postaládánkban levél, bárki írhat hozzászólást egy-egy posztunk alá. A tömeghipnózis hatása és „személytelenség" mögé rejtőzés olyan erőket szabadít fel a social média felületeken, melyekkel gyakran produktum nélküli embereket dicsérünk, másokat pedig akár ismeretlenül is gyalázunk. Ezzel tudattalan vagy tudatosan is hatalmat gyakorlunk mások felett, hiszen úgy véljük, a véleményünk számít, sőt, közlésére egyfajta kényszert is érzünk. Ezzel azonban torztükröt tartunk mások elé, amivel csak az igazán szilárd személyiséggel rendelkezők képesek megbirkózni. Halkan jegyeznénk meg, hogy az emberek, főként a fiatalok többsége nem rendelkezik ilyennel, ezért esetükben a rosszízű megjegyzések önértékelési problémákhoz, túlzott megfelelési kényszerhez, sőt, akár depresszióhoz is vezethetnek.

Képzeljük el, ha az internet helyett az utcán kellene kommentelnünk másokat. Vajon akkor is vállalnánk azt, amit a telefonunk, számítógépünk mögé bújva teszünk?  

A fiataloknál előfordulhat, hogy egy rosszízű megjegyzés önértékelési problémákhoz vezetForrás: Shutterstock

A közösségi média mindennapos használata komolyan befolyásolja a hangulatunkat, sajnos túlnyomó többségében negatívan. A Hey-Ho ennek kapcsán végzett egy kutatást: 2019-ben a 10 leglátogatottabb magyar website-ot, a több mint 6,2 millió magyar internetező körülbelül 90%-a legalább egyszer felkereste. Facebook oldalaiknak pedig több mint 4,5 millió követője van. Mintegy 600 posztot vettek górcső alá: ezekre több mint másfél millió reakció érkezett. És ebből közel 29 ezerrel több a negatív, mint a pozitív!

Ne azzal foglalkozz, ami szomorúvá vagy épp bosszússá tesz!

Miért nem használjuk a gyűlölködés, az ész érveket kerülő viták, az irigykedés, a cyberbullying és a sértegetés helyett inkább olyan dolgok közlésére a közösségi médiát, amivel mosolyt csalunk mások arcára? Próbáld ki csak egy napig, hogy elhagyod a negatív visszajelzéseket, és a pozitívaknak adod át a helyet.

A közösségi média negatív hatásai ellen kíván legújabb kampányával fellépni a Hey-Ho. Legyen az internet vidámabb hely - szerencsére a mosoly ragadós -, ehhez azonban a Te segítségedre is szükség lesz! Látogass el azoldalukra a részletekért!