Gondolkodtál már azon, milyen szorosan hozzátartoznak az állatok a mindennapjainkhoz? A házikedvenceken túl – az elfogyasztott hús, tej, túró; a legutóbb megvásárolt divatcikk vagy épp egy kis hétvégi szórakozás kapcsán – többször kapcsolatba kerülünk a két- és négylábúakkal, mint elsőre gondolnánk. Ennek ellenére az állatok gyakran nem kapják meg a nekik járó figyelmet és gondoskodást, bár életük védelme mindannyiunk közös feladata.

Etika és elmosódó határok

A homo sapiens sapiens kötelessége, hogy felelős viselkedésével megakadályozza az érezni képes állatok szenvedését. Ehhez elengedhetetlen, hogy etikusan közelítsünk az állatok és általában minden élőlény felé. Azt viszont korántsem könnyű eldönteni, mikor viselkedünk valóban morálisan. Vajon az gondolkodik helyesen, aki lemond a húsevésről vagy aki nem tart kutyát egy panellakásban? Az mutat példát, aki nem jár cirkuszba vagy aki nem vesz bőrcipőt? A válasz egyik kérdésre sem egyértelmű, hiszen olyan lelkiismereti témáról beszélünk, amelynek számos megközelítése lehetséges. Pont emiatt van szükség törvényi szabályozásra, amely mindenkire egyformán vonatkozik.

Magyarországon az állatvédelmi törvény egyik alapvetése, hogy az állatok is képesek érezni, szenvedni, örülni, ezért büntetendő minden olyan tevékenység, amellyel szükségtelen szenvedést okozunk nekik. Ennek dacára gyakran kerülnek újságok címlapjaira és híradások szalagcímeibe olyan esetek, amelyekben a gazdák kegyetlenül, szánt szándékkal kínozzák meg vagy pusztítják el az egykori házi kedvenceket. Időnként viszont nemcsak az emberi gonoszsággal, hanem az emberi butasággal is akad probléma. Sokan például anélkül vásárolnak kutyát maguknak, hogy tisztában lennének az adott fajta jellemzőivel. Házőrzésre egy lassú, nyugodt példány nem a legmegfelelőbb választás. Ugyanígy rossz döntés a pihenésre vágyó, kis lakásban élő gazdi mellé egy folyton csaholó, mozgékony eb. Az állatmenhelyek dolgozói vaskos könyveket tölthetnének meg azokkal a történetekkel, amelyekben a hozzá nem értés kap főszerepet. Ne szégyelljük, ha nem mozgunk otthonosan a különböző fajták között! Ha elbizonytalanodunk, az azt jelzi, igyekszünk figyelembe venni a jószág igényeit. Bátran kérjünk segítséget kutyatartó ismerősöktől, kutyamenhelyek dolgozóitól, állatorvosoktól; üssünk fel egy szakkönyvet vagy tegyük fel kérdéseinket egy internetes fórumon! Hozzunk felelős döntést, amikor egy másik élőlény életéről döntünk!

Sokan anélkül vásárolnak kutyát, hogy tisztában lennének az adott fajta jellemzőivel, szükségleteivelForrás: Shutterstock

Steak és csincsilla bunda

Ha már az állatok életét említettük, ejtsünk néhány szót a halálukról is! Sokan sokfélét írtak már a húsiparról pró és kontra, ismerjük a húsmentes, valamint a húst is tartalmazó étrend egészségre gyakorolt hatásait, talán a húsfogyasztás és a klímaváltozás közötti kapcsolat is egyre többeknek egyértelmű. A fő kérdés most az, mennyire etikus zabolátlan étvágyunknak áldozatul ejteni több millió állatot? Egy öt évvel ezelőtti felmérés adatai szerint például évente világszerte 1,47 milliárd sertést ölnek le a húsukért. Ha a fogyasztásra szánt jószágokat saját magunknak kellene elejtenünk és feldolgoznunk, valószínűleg ritkábban kerülne hús a tányérunkra. Aki vett már részt disznóvágáson vagy próbálta már elvágni egy csirke nyakát, az tudja, mennyire nehezen, lelkiismerettel viaskodva oltja ki az ember egy érezni – félni, szeretni, örülni képes – állat életét.

A húsipar mellett a divat is olyan terület, amely számtalan állatáldozatot követel. Sokan előszeretettel választanak bőrholmikat, mert azok tartósabbak, mint műszálas társaik. Amikor új pénztárcát, cipőt, kesztyűt, táskát, bundát választunk magunknak, próbáljuk elképzelni, ahogy az adott anyagdarab egy állat testét borítja! Neked lenne kedved egy tetem maradványát hordani vagy nézegetni nap mint nap? Ugyanezt a kérdést tedd fel magadnak, mielőtt állatbőrből, szőrből, csontból, fogból, agyarból készült relikviát, trófeát választanál otthonod dekorációjaként! Az orvvadászat soha, semmilyen formában nem megengedhető, ennek ellenére továbbra is él és virágzik, hiszen a ritkuló populációk és a csökkenő biológiai sokféleség sokaknak semmit nem jelent.

Egy csincsilla szőrből készült bunda 100-120 csincsilla életébe kerülForrás: Shutterstock

Állatok a szórakoztatóiparban

Bár az állatkertek kiveszik a részüket a biodiverzitás megőrzéséből, megítélésük kettős. Egyrészt segítik a fajok konzerválását, másrészt tenyérnyi kifutókba helyezve, rácsok közé zárva, eredeti élőhelyüktől megfosztva tartják az állatokat. Az elsődleges szempontnak az őshonos élettér megóvását kellene tekintenünk, nem pedig az egyes fajok utolsó példányainak őrizgetését.

Hasonló a probléma a cirkuszokkal is, amelyeknél még nagyobb hangsúlyt kap a nézők szórakoztatása. Számos videó bizonyította már, milyen könyörtelen körülmények között tartanak és milyen brutális módszerekkel idomítanak állatokat.

Érdemes tisztában lennünk azzal, milyen érzékeny kapcsolat van kereslet és kínálat között. Ha elkerüljük az állatokat foglalkoztató szórakoztató intézményeket, az állatkísérletet megkövetelő kozmetikai és gyógyászati termékek használatát, valamint a különféle kutya-, kakas- és bikaviadalok látogatását, máris sokat tettünk az állatok jóllétéért. Saját érdekeink mellett az állatok érzéseit is tartsuk szem előtt!