A légzésünkre meglehetősen ritkán figyelünk oda, hiszen ez egy öntudatlan folyamat, „megy magától". Tudjuk, hogy enélkül nem maradnánk életben, de azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a helyes légzéstechnika komoly hatással van az egész szervezetünkre, fizikai és mentális egészségünkre. És bizony a légzést is lehet „rosszul" csinálni.

Röviden összefoglalva a légzéssel jutattunk a sejtjeinkbe oxigént, amely a szervezet energiatermeléséhez szükséges, amit az anyagcsere folyamatokban használ fel. Ennél viszont jóval összetettebb szerepe van ennek a funkciónak, és nem is gondolnánk, mi mindenre van hatással. A légzés ugyanis kihat a keringésre, az emésztésre, az ideg- és immunrendszerre, az izmokra, a méregtelenítési folyamatokra, befolyásolja az alvást, és az agyműködést is. Sok ember csak felületesen lélegezik, nem is sejtve, hogy ezzel milyen sokat árt a szervezetének, de az elméjének is.
Nem hiába épül szinte minden meditációs, relaxációs technika a légzésre, az ugyanis nagy hatással van a pszichénkre is. Ezt jól mutatja az is, hogy akik akut légzési nehézségekkel küzdenek, gyakran lesznek pánikbetegek, de a krónikus tüdőbetegségben szenvedők esetében is nagy arányban jelentkezik depresszió és szorongás.

Akik akut légzési nehézségekkel küzdenek, gyakran lesznek pánikbetegekForrás: Shutterstock

Sajnos gyakran alakulhat ki rossz légzéstechnika, de mivel ez egy tudatalatti folyamat, észre sem vesszük, csupán a káros mellékhatásait érzékeljük, de nem tudjuk, mi okozza azokat.
De hogyan tudunk rosszul lélegezni?
Többek között stressz hatására is képes megváltozni a légzésünk, gyakrabban veszünk levegőt az átlagos 14-16 percenkénti légzés helyett ráadásul a mellkas felső részébe. A szájlégzés sem helyes, mivel így csökken az oxigénfelvétel az artériákból, koncentrációhiányt, fáradtságot, alacsony energiaszintet eredményez. Mindenképp az orrunkon át kell lélegeznünk, így melegedik fel és tisztul meg a levegő.
A hasi légzés esetében a rekeszizmok dolgoznak, így a tüdő hatékonyabban veszi fel a szükséges oxigént, mivel ilyenkor a szerv alsó és középső része is telítődik levegővel. A bordaközi légzés során csak a tüdő középső része vesz részt a folyamatban. Ha pedig a tüdőcsúcsba vesszük a levegőt, akkor csak a felső – így lélegzik az európai nők nagy része, de így jut a legkevesebb oxigén a tüdőnkbe.
Amikor megszületünk, alapjáraton a hasunkba lélegzünk, ám ez átváltozik mellkasi légzéssé mire fiatal felnőtté válunk. A stressz miatt ugyanis a hasfal izmai hajlamosak megfeszülni, így nem jut elég hely a levegőnek.
Tehát alapvetően elmondható, a helyes légzés azt jelenti, ha az orrán át veszünk levegőt, nem a mellkasukba a vállakat megemelve, hanem a hasunkba. Lényeges az is, hogy lehetőleg minél lassabban történjen, és igyekezzünk mély levegőt venni.

Lényeges az is, hogy lehetőleg minél lassabban lélegezzünk, és igyekezzünk mély levegőt venniForrás: Shutterstock

Természetesen nem lehet állandóan arra figyelni, hogyan lélegzünk, de ha rendszeresen végzünk légzőgyakorlatokat, akkor a helyes légzés egy idő után berögzül, automatikus lesz, és hamarosan érezni fogjuk a pozitív hatásait.
Íme egy légzőgyakorlat, ami kezdőknek kissé intenzív lehet, így érdemes közte kicsit pihenni:
- Tegyük a kezünket a hasunkra, majd lassan kezdjünk el belélegezni orron át a hasba. Érezzük, ahogy az szép lassan tágul.
- Ha megtel levegővel, fokozatosan tágítsuk az alsó bordáinkat, és haladjunk felfelé, és toljuk át a levegőt a mellkas irányába, majd domborítsuk ki azt amennyire csak lehet, szívjuk be a lehető legtöbb levegőt.
- Orron át szép lassan fújjuk ki a levegőt: először húzzuk be a hasfalat, majd szorítsuk össze az alsó bordákat, ezután engedjük ki a levegőt a mellkasból is, lazuljanak el a vállak. Semmi levegő ne maradjon a tüdőnkben.