Őszi körkép a hiedelmek és népszokások világában

Forrás: Fortepan/Székely Márton -
hiedelem magazin hagyomány ősz
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az októberi hónap a megnyugvás időszaka. A perzselő nyári forróság lassan tovaszáll, helyét átveszik a nap szelíd fénysugarai. A természet új köntöst ölt magára, a falevelek ezer színben pompáznak, majd aranyló zuhataggá változnak. A nappalok rövidebbek lesznek és korán sötétedik.

Ha már ősz, akkor annak egyik elmaradhatatlan pillére a szüreti időszak, amely közösséget teremt, hiszen sok helyen még most is megmaradtak a hagyományok, amelyek ehhez az időszakhoz köthetők. Ilyen például a történetmesélés, tréfával fűszerezve; a szüretet sok helyen felvonulás és bál is követi, megnyitva ezzel az őszi mulatságokat.

A magyar paraszti gazdálkodás egyik legkiemelkedőbb eseménye a szőlőművelés volt. A régiek úgy tartották, hogy a "szüret félig munka, és félig ünnep". Kora reggel nekiláttak a munkának, a fürtöket vödrökbe szedték, puttonyokba gyűjtötték, majd délben és este közös és ebéddel, valamint vacsorával múlatták az időt. A szüretnek mindenhol saját hagyományai vannak, másként szüretelnek egy parasztgazdaságban, és másként monokultúrás területeken.

A régiek úgy tartották, hogy a "szüret félig munka, és félig ünnep" Forrás: Fortepan/Székely Márton

Ne feledkezzünk meg október 20-ról sem, ami Szent Vendel ünnepe. Vendel ír királyfi volt, s római zarándokként pásztornak szegődött el egy gazdához. Ezért mind a mai napig őt tartják a pásztorok védőszentjének, és a gazdák hozzá imádkoznak állataik egészségéért.

Október utolsó néhány napján, 28-án, Simon és Júda napján lettek készen a kint munkákkal. A késői szüret napja ez Tokajban, ami a hagyományok szerint az eladó lányok utolsó napját is jelentette. A népi hiedelmek szerint az a lány, aki addig nem kelt el, és nem ment férjhez október 28-ig, akkor a következő évig várnia kellett a házasságra.

Október utolsó néhány napja a késői szüret Tokajban Forrás: Shutterstock

A Halloween ünnepe október utolsó napjára esik, 31-re, ami a "Mindenszentek előestéje". A Halloween szimbóluma a faragott töklámpás, amit Jack-lámpának is nevezünk, ez pedig eredetileg kettős célt szolgált: egyfelől a cél a gonosz szellemek távoltartása, másfelől pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.

A Halloween szimbóluma a faragott töklámpás Forrás: Shutterstock

Ezt követően a november 1-je keresztény hagyományokra épül, amely mintegy 1600 éves múltra tekinthet vissza. November elseje az összes üdvözült lélek emléknapja, Mindenszentek ünnepe. Ezt követően november 2-a a Halottak napja, Ilyenkor gyertyát gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

November 11-e Szent Márton napja, amelyhez a néphagyomány sok babonát és szokást köt. Ez a nap már régóta a téli évnegyed kezdő napja, amelyhez nagy dínom-dánom köthető, hiszen ilyenkor az asztalokra került az új bor, az emberek ettek-ittak, fenékig üríthették a poharakat, hogy a következő évben jó termés legyen. A hagyományok azt mondatják velünk, ha "Szent Márton fehér lovon érkezik", tehát, ha Márton napján esik a hó, akkor enyhe télre számíthatunk, viszont, ha "barna lovon nyargalász", vagyis nem esik hó, akkor valószínűleg havas télre van kilátás.

Ilyenkor az asztalokra került az új bor, az emberek ettek-ittak, fenékig üríthették a poharakat, hogy a következő évben jó termés legyen Forrás: Shutterstock

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.