El tudsz képzelni egy olyan világot, ahol tiszta a levegő, a víz és az étel mindenki számára elérhető? Ahol a gazdaság szereplői az egészségre és jólétre fókuszálnak? Ahol a városok élhetőek, és az emberek kontroll alatt tartják a saját és bolygójuk egészségét?
Ezeket a kérdéseket kell feltennünk magunknak április 7-én, az egészség világnapján.
Hogy a klímaváltozás és a globális felmelegedés hogyan befolyásolja az egészségünket, azt az utóbbi években bőven megtapasztalhattuk. Az éghajlat gyökeres és gyors változása teret enged korábban nem ismert fertőzéseknek is, melyek – a Covidhoz hasonlóan – világjárványhoz és tömeges halálozáshoz vezethetnek. De nem ez az egyetlen faktor.
Ha teszek a környezetért, saját egészségemért teszek.
A szennyezett levegő önmagában is komoly probléma: megterheli a légzőszerveket, káros hatással van a keringésre, és ezzel gyakorlatilag a teljes emberi szervezetre. Ha belegondolsz, a kínai nagyvárosokban sem a koronavírus-járvány kitörésekor kezdtek el az emberek légszűrős maszkokat hordani, hanem sokkal korábban, és elsősorban a légszennyezettség miatt.
A hihetetlen változások természeti katasztrófákat okoznak világszerte: egy-egy árvíz után városok válnak lakhatatlanná, az extrém természeti csapások hatására emberek ezreinek megy tönkre az élete, egyik pillanatról a másikra. Ha sikerül egy közelgő csapásról időben tudomást szereznie a szakembereknek, az evakuáció miatt akkor is rengetegen veszíthetik el otthonaikat.
A WHO szerint évente 13 millió ember hal meg világszerte a környezetváltozások miatt.
A legfontosabb cél az lenne, hogy a szén-dioxid kibocsátást a lehető legalacsonyabb szintre redukáljuk, ezzel csökkentve az üvegházhatást a bolygón. Ezzel a céllal jött létre a párizsi klímaegyezmény is, amelynek a világ összes országa tagja vagy aláírója – leszámítva Vatikánvárost, illetve egy nagyon rövid ideig az azóta újra belépett Egyesült Államokat. Az egyezmény célja, hogy életek millióit és bolygónk jövőjét megmentse, s e cél érdekében minimalizálja a károsanyag-kibocsátást és a környezetszennyezést.
„Nincs baj a levegővel, simán beszívom..." - mondják sokan.
Persze, a légzés egy reflex, beszívjuk a levegőt és kifújjuk; a gond épp az, hogy be kell szívnunk, mert nincs más. A bolygón élők 90 százalékának ugyanis nincs választása, ha lélegezni akarnak, akkor csak szennyezett levegőt szívhatnak be, jó mélyen a tüdejükbe.
2018-ban a világ 8 milliárd (8 000 000 000) amerikai dollárt költött naponta (!) a légszennyezés okozta betegségek kezelésére. Ez összesen 2,9 billió (2 900 000 000 000) dollár egy év alatt.
A levegő ilyen magas szennyezettségét a fosszilis energiahordozók (pl. szén) folyamatos égetése, 20%-át pedig a közlekedés okozza. A legjobb védekezés a szennyezett levegő egészségkárosító hatásai ellen a séta és a biciklizés lenne, amivel csökkenthetnénk a károsanyag-kibocsátást, így közvetetten, magával a testmozgással pedig közvetlenül is tehetnénk az egészségünkért.
„Márpedig én szeretem a nyarat és a meleget" - hangzik el időnként a felmelegedés mellett.
A folyamatosan emelkedő hőmérséklet és az erősödő napsugárzás hatására nyáron jóformán ki sem lehet menni az utcára anélkül, hogy
- ne mázolnánk ki magunkat naptejjel,
- ne viselnénk minél világosabb és terebélyesebb fejfedőt és
- ne lenne nálunk legalább egy liter víz (ha nem kettő).
Ha a kánikulában kimozdulunk, jó eséllyel strandra megyünk, visszük a kis sátrat, nagy napernyőt és pár flakon naptejet, ám illúzióink így sincsenek: számítunk a leégésre, miközben tudjuk, hogy a napégette bőr rákos megbetegedéshez is vezethet.
A kiszáradás és a napégés kockázata mellett pedig ott van a napszúrás veszélye is, ami ma már nem ugyanaz, mint amire gyerekkorunkból emlékszünk. A mai kor napszúrása szervleálláshoz és halálhoz is vezethet, ha a beteget nem látják el időben. Ennek oka, hogy 40°C fölötti hőmérsékleten a hőguta egy eleve gyenge, fáradt, émelygő szervezetet támad meg, ami ezért hamar fel is adja a harcot.
Az ideális jövő
Egy olyan világ létrehozására kell törekednünk, amelyben nem kell belehalnunk a levegővételbe, nem törhetnek ki bármelyik pillanatban világjárványok, nem önthet el mindent a víz, nem sodorhat el városokat a vihar, és nem a piac határozza meg az egészségi állapotunkat.
Legyünk tudatosak és tegyünk a jövőnkért, hisz az egészségünket csak így, és kölcsönös tenni akarással tudjuk megőrizni az éghajlatváltozás korában: ez az idei egészség világnapjának üzenete.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-as alapításának tiszteletére minden év április 7-én világszerte megrendezik az egészség világnapját, mely évről évre más és más egészségügyi kockázatra hívja fel a figyelmünket.
Az idei téma a környezetváltozás. Mottója: A mi bolygónk, a mi egészségünk.
1950 óta számtalan téma volt már napirenden – városiasodás, öregedés, cukorbetegség stb. –, az idei azonban már jó ideje különösen aktuális, és várhatóan hosszútávon az is marad.