Elképesztő változás – Ezt teszi napi ötven guggolás

2016.03.31. 17:29

Amikor elkezdtem a kihívások évének március havi megmérettetését, azt hittem, sosem lesz vége ennek a hónapnak. Napi ötven guggolás – ez menni fog, gondoltam első nap. Aztán jött a fekete leves: a sajgó, kattogó, ropogó térdízületek és az izomláz. De a kitartásomnak hála, a hónap végére elért eredmény a legmerészebb elvárásaimat is felülmúlta.

A fokozatosság elvének megrögzött híveként a tervem a következő volt: az első héten nem variálok, egy gyors bemelegítés után jöhet a napi ötven guggolás, mindenféle extrák nélkül. Mivel alapvetően mozgásszegény életmódot folytatok, ráadásul ülőmunkát végzek, az edzettségi szintem – finoman szólva is – hagy némi kívánnivalót maga után. És nem tagadom, a téli hónapok alatt fel is szaladt rám jó néhány kiló (ó, azok az isteni finom zserbók!). Így vágtam neki az első hétnek. 

Forrás: Dreamstime

A motiváció megvolt, az elhatározás csak úgy tombolt az ereimben, a combom viszont minden egyes izomrostjával tiltakozott a mozgás ellen. 

A harmadik nap után kezdtem azt érezni, hogy egyre könnyebben és gyorsabban teljesítem a kis küldetésem, és minden egyes guggolás közben azon morfondíroztam, hogyan nehezíthetem meg a saját dolgomat a következő héten.

Ugrálókötél! Villant be – és a második hét hétfőjén már e csodálatos sporteszközzel a kezemben és elterülő vigyorral a képemen álltam a nappali közepén. A terv: bemelegítés, 150 kötelezés, 50 guggolás, majd újra 150 kötelezés. 

A kezdeti csetlés-botlást leszámítva ez a párosítás annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, a kötelet a harmadik hétre is átviszem. A pulzusom az egekben, a guggolás már-már felüdülésnek számított a két ugrabugra között. 

A hét végére már simán ment minden. 

A harmadik hét gyakorlatait egy nyolckilós kettlebell golyóval egészítettem ki. Ha engem kérdeztek, ez a világ egyik legnagyszerűbb sporteszköze: rendszeres használat mellett nagyon gyorsan nagyon jó állóképességre lehet vele szert tenni, és nem utolsósorban látványosan formál.  

Forrás: Dreamstime

A heti menetem a következőképpen nézett tehát ki: a bemelegítést 150 kötelezés, 50 guggolás, 150 kötelezés és 25-25 kitörés követte – remegő lábakkal lépegettem a nyolckilós golyóval előre, illetve hátra. 

Rettenetes izomláz gyötört nap mint nap, de nagyon élveztem, hogy a kezdeti gyengeségem után már-már harcedzett amazonnak érzem magam. De mivel tudom feldobni a negyedik hetet? 

Kocogás, nincs mese, végre kisütött a nap! Na, jó, azért nem vittem túlzásba, napi 10 perc futás (nekem már ez is hatalmas előrelépés), majd a harmadik hét gyakorlatai következtek szépen, sorban. És hogy mit érzek most, hogy vége a márciusnak? Ha most hirtelen abbahagynám, hiányozna a mozgás! 

Ez a kihívás kellett ahhoz, hogy a végére úgy érezzem, most már nem hagyhatom abba. Ha nem is feltétlenül így, ebben a formában, de mindenképpen mozogni fogok. 

És hogy mi változott a hónap végére? Izmosabb, formásabb lett a combom, jobb lett a teherbírásom, edzettebb lettem, és büszke vagyok arra, hogy végig kitartottam. És kicsit mintha a narancsbőr-helyzet is javult volna… Ez jólesett! 

Készen állsz az újabb kihívásra? Áprilisban lemondunk az édességről!
A kihívás éve a harmadik próbatételhez érkezett. Április havában nemet mondunk mindenféle édességre: süteményekre, tortákra, csokikra, cukrokra. Kövesd a következő 5 pontot.
sportmozgáséletmódváltásváltozásmárciusguggoláskihíváséve2016