Kábítószer az agyunknak, játszótér a lelkünknek. Ez a közösségi média, legalábbis abban az esetben, ha a rabjává válunk. Felmerült már benned, hogy mi változna az életedben, ha teljesen elengednéd? Egy Z-generációs lány megtette, három évig egyetlen közösségimédia-platformon sem volt jelen. Azt hitte, ezzel felszabadul, de végül rá kellett jönnie, csak ártott magának.
A közösségimédia-függőség ma már rengeteg embert érint. Elsősorban a FOMO az, ami folyton arra készteti őket, hogy a telefonjuk után nyúljanak. Görgetik a TikTok-ot pár másodpercnyi vidámság reményében, mérgelődnek a Facebook-ismerőseik posztjain, és kiteszik a megszerkesztett képekeit az Instagramra. Majd olvasnak egy cikket a közösségi média káros hatásairól, és beütemeznek egy pár napos social media detoxot. De állj! Sokak szerint ugyan valóban ilyen vészes a helyzet, de semmi se lehet csak fekete vagy fehér. Egyrészt, igenis vannak ezeken a platformokon is értékes, szórakoztató tartalmak, másrészt nem lehet elmenni a közösségi média társadalmi hatásai mellett sem, amelyek nem mindig negatívak.
A YourTango írt a TikTokon egy „billy newspaper” néven ismert lányról, akinek tiniként lett elege a közösségi médiából. Nem bírta az állandó versenyt, a tökéletesen filterezett életeket és a nyomást, hogy mindig jelen kell lennie: posztolni, reagálni. Úgy gondolta, ha mindezt kizárja, akkor helyre fog rázódni az élete, és végre a valódi emberi kapcsolataira tud fókuszálni. Az első hónapokban a közösségimédia-detox tényleg működött. Kevesebbet szorongott, több lett a szabadideje, úgy érezte, mintha visszatalált volna önmagához. Aztán elkezdte érezni a hátrányokat.
Teltek a hónapok, és kiderült, nem minden arany, ami offline. Először csak furán érezte magát, amiért kimarad a legtöbb baráti beszélgetésből, mert nem látta az éppen menő mémeket vagy videókat. Később azt érezte, egyszerűen kevésbé motivált, mert nem találkozott új ötletekkel, nem látta mások sikereit, így ő maga sem keresett új kihívásokat. Az utolsó felismerése a dokumentálás hiánya volt. Mert valljuk be, a közösségi média nemcsak a dicsekvésekről szól, hanem ott vannak az emlékek is. Fotók, videók, bejegyzések, amelyek később segítenek visszaidézni egy-egy időszakot, eseményt, pillanatot. Ez a Z-generációs lány azonban három év után rádöbbent, hogy az ebből az időből származó élményeiből semmi sem maradt meg. Mintha meg sem történtek volna.
Ráadásul sok ismerőse is eltűnt az életéből. Azok, akikkel sosem váltott külön üzenetet, de jó volt látni, hogyan alakul az életük. Egyszerűen megszűnt ez a fajta szociális hálója, ami jobban mellbe ütötte, mint azt valaha is gondolta volna.
Elvitathatatlan tény, hogy nyugodtabbak voltak a mindennapjai, de három év offline lét után belátta, nem az a megoldás, ha teljesen lemond a közösségi média használatról. Már nem ugyanakkora lendülettel tért vissza a platformokra, és sokkal tudatosabban használja azokat. Nem hagyja, hogy beszippantsa az állandó görgetés és ingerkeresés, de nem is zárja el magát a világ online részétől.
Mielőtt rákeresnél, hogy kell Instagram-fiókot törölni, csak állj meg egy percre. Gondold végig, mire használod a közösségimédia-oldalakat, mennyi időt töltesz velük egy nap, mennyit adnak a mindennapjaidhoz és mennyit vesznek el? Volt, hogy egy barátodnak vagy a párodnak kellett szólnia, hogy tedd már le végre a telefont? Önmagában nem a közösségi média mérgező, mi, felhasználók tesszük azzá — vagy a tartalmainkkal, vagy a tartalomfogyasztásunkkal. Hiszen rengeteg jó dolgot is adhat, ha okosan használod: inspirálhat, összekapcsolhat másokkal, segíthet megőrizni az emlékeidet, de akár a munkád során is szolgálhat téged. Használd tudatosan, és ne hagyd, hogy az egész életedet leuralja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.