Az Öngyilkosság megelőzésének világnapja - Milyen jelekből ismerhetjük fel, hogy valakinek segítségre van szüksége?

Szeptember 10. az Öngyilkosság megelőzésének a világnapja, ezért Makai Gábor pszichológus segítségével összegyűjtöttük azokat az árulkodó jeleket, amik azt üzenhetik, hogy valakinek segítségre van szüksége, mert nem tud egyedül megküzdeni a problémáival.
Mielőtt rátérnénk a leggyakoribb jelekre és arra, hogyan segíthetünk a szeretteinknek megbirkózni a nehézséggel fontos tisztáznunk, hogy azok az emberek, akik öngyilkosságot követnek el, nem a halál után vágyakoznak. Nem szeretnének meghalni, hanem másképp akarnak élni. Olyannyira elviselhetetlenné válik bennük a feszültség, hogy úgy érzik, nincsen hozzá eszközük, hogy kilépjenek a beszűkült tudatállapotukból. Az öngyilkosságot egy hosszú folyamat előzi meg, aminek a következménye a visszafordíthatatlan cselekedet. Nézzük, hogyan ismerheted fel, ha az egyik közeli ismerősöd segítségre szorul.
Nincsen rám szükség. Nem sokáig leszek már a terhetekre. Nem okozok többé gondot nektek. Nem érek én annyit, hogy a világon legyek.
Makai Gábor, pszichológus szerit:
Ezekkel a mondatokkal a reménytelenséget és a kilátástalanságot fogalmazzák meg. Sokszor hangsúlyozzák, hogy már nem lesz jobb, csak rosszabb, hiszen úgy érzik, hogy nincsen kiút a helyzetükből és senki nem fog nekik segíteni. Még ha ezek aprónak tűnő, burkolt félmondatok is a halálról, érdemes őket komolyan venni!
Az idősebbekre az is jellemző mondat lehet ilyenkor, hogy: »Bárcsak vége lenne és nem ébrednék fel holnap.«
Intő jel lehet a mondatok mellett, hogy végrendeletet írnak a problémákkal küzdő emberek, egyfajta lezárásként. Elajándékozzák a számukra kedves tárgyaikat. Rendezik a soraikat, csakúgy, ahogy például haláluk előtt a krónikus betegek is.
Amikor döntésre jut valaki, akkor hirtelen úgy tűnik, hogy sokkal jobban lett. Az addig gondterhelt és izolált személy jellemében fordulat következik be, mintha »meggyógyult volna«.
Semmire nem reagál, mert már elkezdődött a beszűkülés ördögi spirálja, amiből képtelen kitörni. Csak a halálára tud gondolni és a megvalósításra.
Akkor tudunk a legtöbbet segíteni, amikor még a folyamat elején van valaki. A pszichológus véleménye alapján:
Mikor valaki depresszióssá válik, és úgy érzi tehetetlen, nincsen kiút, akkor még visszafordítható a folyamat. Bár ő úgy érzi, nincsen eszköze változtatni, ha valaki korán felismeri ezeket a jeleket még könnyebb segíteni.
Később, amikor már teljesen elveszítette valaki a hitét, hogy megoldást talál és már megszületett benne a döntés, már sokkal kevésbé megszólítható.
A szakember szerint fontos, hogy tudassuk szerettünkkel, hogy nincsen egyedül, és közösen megoldást fogunk találni a problémákra.
A jelenlét, az együtt gondolkodás és az alternatív megoldások keresése, mind segíthetnek ilyen esetekben. Ha átírjuk pozitívan a jelent és a jövőt, akkor már kevésbé tűnik számára kilátástalannak az élet.
Az is elkerülhetetlen, hogy eljussanak az ilyen személyek az egészségügyi ellátórendszerbe, ezért ha valaki nem tudja felismerni, hogy segítségre van szüksége, a családja és a barátai tudják támogatni őt abban, hogy merjen szakemberhez fordulni.
Ilyen esetben nyílttá kell tenni a problémát. Be kell vonni az embereket és tabuk nélkül, privát beszélgetések során mozgósítani kell a kollégákat, barátokat, családtagokat, akik közelebbi viszonyban vannak az illetővel!
Makai Gábor pszichológus szerint elsősorban a stigmák megváltoztatására lenne szükség.
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másvalakiért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.