A Vissza a jövőbe filmek ikonikus főszereplője, Michael J. Fox memoárjában írja le betegsége kezdetét, a diagnózis sokkját és azt az utat, amelyet azóta bejárt. Ma már csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt, a legszívesebben a családjával tölti az idejét, szerettei mindenben támogatják.

Forrás: Getty Images North America
- Michael J. Fox 29 éves volt, amikor 1991-ben korai Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála.
- Az első tünetet – a kisujja remegését – másnaposságnak tulajdonította.
- A diagnózis után el akart rejtőzni a világ elől.
- Közel 35 éve él együtt a betegséggel.
- Saját alapítványt hozott létre a Parkinson-kór kutatásának támogatására.
Mi volt Michael J. Fox első tünete?
Michael J. Fox a Future Boy című memoárjában részletesen felidézi, hogyan jelentkeztek nála először a Parkinson-kór tünetei. Az első figyelmeztető jel 1990-ben jelent meg: a jobb kezének kisujja remegni kezdett. A színész ezt akkor nem tekintette kórosnak, mivel aktív társasági életet élt, gyakran bulizott, és a jelenséget egyszerűen az előző esti alkoholfogyasztás számlájára írta. Fiatal kora miatt a Parkinson-kór lehetősége fel sem merült benne. A következő évben azonban – számos orvosi vizsgálatot követően – megszületett a diagnózis: korai Parkinson-kórban szenved. A betegség a központi idegrendszert érinti, lefolyása lassú, de progresszív, a tünetek jellemzően a test egyik oldalán kezdődnek, majd idővel súlyosbodnak. Bár a kór jelenleg nem gyógyítható, gyógyszeres kezeléssel a tünetek enyhíthetők és az életminőség hosszú ideig fenntartható. A színész egy ideje kerekesszékkel közlekedik, korábban elmondta, hogy már annyiszor összetörte magát, hogy inkább óvatos.
„El akartam bújni a világ elől”
Fox, aki a halálhoz való viszonyáról is beszélt, könyvében nemcsak az orvosi tényeket, hanem a saját megélését és a mindennapi kihívásait is leírja. A diagnózis utáni első érzéseit egyetlen mondattal foglalja össze: „El akartam bújni. Ez volt az első reakcióm.” A színész akkoriban karrierje csúcsán volt, és a hirtelen jött betegség alapjaiban kérdőjelezte meg a jövőjét, szakmai és magánéleti terveit egyaránt – írja az Unilad.
A Parkinson-kór kutatását támogatja
Az elmúlt közel 35 év során azonban nem vonult teljesen vissza: tovább dolgozott, és fokozatosan nyilvánosan is vállalta állapotát. Ma, 64 évesen is aktív, és egyik legfontosabb küldetésének tekinti a Parkinson-kór kutatásának támogatását, amelyre saját alapítványt hozott létre.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:


