Összetört a szíved? Nézd meg kedvenc rajzfilmedet!

A legfrissebb kutatások szerint ugyanis a mesehősökkel való azonosulás teljes átalakulásra ad lehetőséget, hiszen minden mese egy valódi metamorfózis-történetet sűrít magába. Dr. Kádár Annamária pszichológus és egyetemi adjunktus diplomamunkájában és doktori disszertációjában több mint ezer mesét vizsgált meg. Első könyve, a Mesepszichológia hetek óta a bestsellerlisták élén áll, rendszeresen tart érzelmi intelligencia-tréningeket, ízes erdélyi beszédét, derűs lényét pedig olyan lelkesedéssel fogadja a közönség, mint a kis Simba bemutatását a Büszke birtok lakói. "A szegény legényből királyfi, a szegény lányból királylány lesz a mese végére. A hősök átalakulása révén a mese olyan valóságot mutat be, amely az élet nagy kérdéseire, nehézségeire, problémáira ad választ, és útravalót, hamuba sült pogácsát biztosít az önmegvalósítás folyamatára."

A szépség és a szörnyeteg - Elfogadás feltételek nélkül

A szépség és a szörnyeteg klasszikus meséjében a szépséges Belle önként ajánlja fel, hogy kiváltja édesapját a rabságból, és a Szörny kastélyában marad. Az idő múlásával felismeri: valójában a bestia cseppet sem gonosz, csupán zavarodott, és mint mindenkinek, szeretetre va szüksége. Amikor kimondja a "szeretlek" szót, amellyel megtöri az átkot, még fogalma sincs róla, hogy a Szörnyeteg hamarosan szépséges herceggé változik. "Amikor megtapasztaljuk a feltétel nélküli elfogadás érzését, a fejlődési folyamat egyszeriben felgyorsul. Az önmegvalósítás útját járva szépülünk meg kívül-belül" - mondja Kádár Annamária pszichológus. "Az önelfogadásunk alapja, hogy ne ítélkezzünk mások és magunk felett. Belle elvárások nélkül fogadja el és szereti meg a szörnyet. Mi magunk is így fejlődhetünk: ha egy párkapcsolatban megtapasztalhatjuk ezt az érzést és nem ítélünk felszínesen." Ahogy Pilinszky írja Átváltozás című versében: "Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörűnek találtál. Végighallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan."

Mulan története - Az önzetlenség ereje

Egy törékeny, fiatal lány férfiöltözékbe bújt, és halált megvető bátorsággal bevonult a seregbe, hogy ne öreg, beteg édesapját vigyék el katonának. Nem is számított rá, hogy épp itt talál majd rá a szerelem, ám tisztában volt azzal, hogy a kétségeknek nincs helye a szívében. "Mulan a bátor nőt testesíti meg, aki az önmegvalósítás, az önfeláldozás, az önzetlenség erejét ismertette meg velünk. Ha képesek vagyunk saját érdekeinket háttérbe szorítani és altruista módon cselekedni, a boldogság, a megelégedettség érzése sokkal hamarabb érkezik meg, mintha hajszolnánk a szerelmet" - véli a szakértő. Ősi spirituális igazság, hogy a szívünkben nem fér meg egymás mellett a félelem és a szeretet. Mulan története ékes példája annak, hogy az igaz szerelem a bátrak kiváltsága.

A kis hableány - Fogadd el a veszteségeket

Andersen hőse, akit később a Disney stúdió új életre keltett, szintén fontos üzenetet hozott nekünk. Ariel, a kis hableány édesapja, a tenger istene tiltása ellenére a felszínre úszik, veszélybe sodorva az életét, sőt, üzletet köt a gonosz tengeri boszorkánnyal, és legértékesebb kincsét, a hangját adja neki azért, hogy egy időre lábai lehessenek. Az eredeti mesében pórul jár, a Disney verzióban sikerül megcsókolnia Eric herceget és örökre ember maradhat. "A mesehős átváltozása azt közvetíti számunkra: ahhoz, hogy bizonyos helyzeteket, életfeladatokat megoldjunk, külsőleg-belsőleg át kell alakulnunk, de úgy, hogy közben mégis azonosak maradunk önmagunkkal" - véli a pszichológus. "A kis hableány azt példázza, hogy a növekedés, fejlődés nemcsak az örömmel, hanem a fájdalommal és a veszteséggel is együtt járhat, ezt pedig el kell fogadnunk." A kabbalisták azt tanítják: "No pain, no gain", azaz szenvedés nélkül nincs fejlődés. A fájdalom - legyen fizikai vagy lelki, mindannyiunk tanítója, és segít abban, hogy újabb spirituális szintre emelkedjünk. Sokszor maga a fájdalom az, amely meghozza a gyógyulást - legyen az lelki vagy fizikai fájdalom.

Hófehérke - "Az új életciklus a régi halálával jár"

Hófehérke szorgosan serénykedett a hét törpénél - királylány létére főzött, mosott, takarított, és türelmesen várt a napra, mikor a herceg eljön érte... igaz, csak "ideiglenes halála" után érkezett meg. Ám ez is elég volt ahhoz, hogy örökkön örökké boldogságban éljenek. "Hófehérke történetéből azt tanulhatjuk meg, hogy az új életciklus, életszakasz a régi halálával jár" - magyarázza Anna. "Fel kell adnunk gyermeki létünket, hogy újabb szerepben próbálhassuk ki magunkat. A várakozás, a munka, a 'takarítás' nem fölösleges időtöltés, hanem az érés nélkülözhetetlen velejárója. Ahhoz, hogy felnőtté váljunk, szükségünk van a saját utunk, a saját értékeink megtalálására és arra, hogy fel merjük felvállalni a döntéseinkkel - legyenek akár jók vagy rosszak - járó következményeket." Yehuda Berg a Valódi gazdagság című könyv szerzője szerint az elmulasztott lehetőségek gyökere egyszerűen a türelem hiánya. "Mi a türelem? A megingathatatlan tudat - a bizonyosság -, hogy ami a legjobb nekünk, az úgyis megtörténik velünk. A türelem lehetőséget ad rá, hogy eltaszítsuk a kételyeinket, és folytassuk az utunkat a nehéz időkben is."

Pocahontas - Merj változtatni

Pocahontas, az indiánlány legyőzve az idegenektől és a sajátjától eltérő kultúrától való félelmét John Smith kezébe adta a szívét, elutasítva Kokumot, az indián harcost, akit édesapja, a törzsfőnök neki szánt férjül. Vakmerő és kockázatos lépés nyitottá válni az ismeretlen felé, ám ezzel erőt kapunk ahhoz, hogy új kérdéseket tegyünk fel, és új válaszokat kapjunk. Ez a mese azt tanítja nekünk: ahelyett, hogy elfogadnánk a valóságot annak amilyen, merjünk változtatni rajta. Pocahontas és John Smith szerelme igaz történet, és valódi legendává vált az évszázadok során. "A párkapcsolatban az egyik legfontosabb dolog, hogy a másikat tiszteletben tartva a saját szívünkre hallgassunk. Az újdonsággal, a megszokottól eltérővel való találkozással együtt jár a félelem érzése is. Mindez azonban nem akadályozhat meg bennünket, hogy megelőlegezzük a bizalmat a másik félnek és a közös szerelmünknek" - mondja Kádár Annamária. "Pocahontas példája rámutat, hogy bizalom nélkül nincs igazi kapcsolat. A sebezhetőségtől való félelem lehetetlenné teszi, hogy igazi, tartós kapcsolatot hozzunk létre."