Idegenkéz-szindróma: mikor a kéz ellened fordul

Fessler Emma

2013.07.28.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Tegyük fel, hogy megennél egy almát. Felé nyúlsz, megfogod, és a szádhoz emeled, ám ekkor a másik kezed önállósítja magát, hirtelen kitépi a kezedből, és eldobja. A jelenet nem egy furcsa filmből van: az idegenkéz-szindrómás betegeknek ez a valóság.

Önállóan mozgó végtagok

Az idegenkéz-szindrómában szenvedő betegeknél a nem domináns kéz vagy láb egyszerűen önállósítja magát: irányíthatatlanná válik, és önállóan cselekszik, olykor egészen úgy, mintha saját személyisége lenne. Előfordult már, hogy megpofozta, megetette vagy fojtogatta "gazdáját", vagy olyan tárgyhoz nyúlt, melyhez alapvetően a betegnek eszébe sem jutna. Mivel a két végtag közt nincs kommunikáció, az sem ritka, hogy az idegen kéz makacsul ellenkezik a domináns végtaggal: egy páciens már nem mer sakkozni, mert a másik keze mindig megváltoztatja az adott lépést, másikuknál a frissen elültetett palántát tépte ki az önállósult kéz. Az, hogy az "engedetlen" végtag épp ellenkezik, önállóan cselekszik, vagy csak akaratlan lebegő mozgást végez, az agysérülés mértékétől, helyétől függően változik.

Karen Byrne agyműtétje után tapasztalt furcsaságokat

A New Jersey-beli asszony életét tízéves kora óta keserítette meg kezelhetetlen epilepsziája. Az orvosok végül agyműtéttel igyekeztek helyrehozni a problémát: az asszonynál 27 éves korában átvágták a két agyféltekét összekötő idegrost-köteget. A rohamok így elmaradtak, ám jelentkezett az idegenkéz-szindróma. Eleinte úgy tűnt, minden rendben van a műtét után, ám az orvosnak feltűnt, hogy Karen keze épp kigombolja az asszony pólóját, miközben erről a nőnek nincs is tudomása. Mikor Karen jobb kezével visszagombolkozott, bal keze azonnal újrakezdte az egészet. Az a keze azóta egyéb furcsaságokat is művel: elnyomja a cigarettát, amiért Karen nyúl, vagy kipakolja a táskáját. Az orvosok azóta gyógyszerekkel próbálják kordában tartani a renitens végtagot.

Nem tudja az egyik kéz, mit csinál a másik

Az anarchikus kéznek is nevezett szindrómát először az 1900-as évek elején azonosították, és azóta körülbelül ötven esetet diagnosztizáltak. Mivel ez meglehetősen ritka betegség, túl sok kutatási adatot sem tudnak felmutatni, de annyi bizonyos, hogy egyelőre gyógyíthatatlanul megkeseríti a betegek életét. Nemcsak a nyilvános helyeken történő, zavarba ejtő jelenetek okoznak gondot, de egyes esetekben az idegenkéz-szindróma oly mértékű, hogy a betegek külön személyiséggel ruházzák fel engedetlen végtagjaikat. Úgy érzik, az teljesen külön életet él, sőt, időnként külön személyként beszélnek róla.

Még nem tudni pontosan, mi okozza

Bár a betegség okait még nem sikerült teljesen feltárni, annyit már tudunk, hogy a kérgestest sérülése okozza, mely műtét vagy stroke miatt is bekövetkezhet. A betegek vizsgálata alapján svájci orvosok arra jutottak, hogy míg a tervezett mozgások az agy frontális lebenyéből indulnak, addig az idegen kéz vagy láb mozgásakor ez a terület nem aktív, az utasítások a motoros területről érkeznek - anélkül, hogy erről akár utólag információ jutna a frontális lebenyhez. Így fordulhat elő, hogy ha nem néznek oda, a betegeknek valóban nincs tudomásuk arról, mit művelnek.

Mi lehet a megoldás?

Tökéletesen működő gyógymód híján általában az idegen kéz elfoglalása nyújt segítséget a betegeknek: ha egy tárgyat vesznek a kezükbe, akkor nem nyúlnak majd önkéntelenül egyéb tárgyak után. Amikor ez sem hoz eredményt, akkor a rendetlenkedő végtagot lekötözik vagy más módon teszik mozgásképtelenné. Egyes esetekben az is segíthet, ha a beteget megtanítják, hogy egy speciális feladata begyakorlásával hogyan bírálhatja felül az idegen kéz mozdulatait.