Kielégülésre vagy beteljesülésre vágysz?

Lényegében e kettő hasonlít egymáshoz, mert ugyanazt másik szinten éljük meg, mégis más. Az elsőben nincs lélek. Ezért az ölelés élménye is más. A szerelemnél fontos a TE - a szeretkezésben mindegy. Mindegy, ki lakik a másik testben.

De mindkettő éhség. Mindkettő abból a feszültségből indul, hogy egyedül nem jó, hogy "Segíts rajtam!", "Segítek rajtad!" - mindkettő lényege a sóvárgás, az éhség, a másikra való szomjúság. Ez boldogságszomj. A test hasonlót érez, mint a lélek, csak butábban éli meg. És még valami hasonlóság van: teljesen kielégülni, és teljesen beteljesülni nem lehet. Mert nem leszünk egymáséi. Újra és újra indul majd a küzdelem - egymásért.

Sohasem becsültem le a szeretkezés fontosságát. De haa lelkünk is szeret: gazdagabb lesz. És szebb. És följebb mutat. Én szerelempárti vagyok. És fiatalkoromban mindig éreztem valami lelkifurdalás-félét, ha szerelem nélkül öleltem nőt. Úgy éreztem, fizetés nélkül lógtam el. Nem érdemeltem meg. És hogy egy kicsit - kétségtelenül - embertelen voltam valakivel szemben. Önző. És magányos.