Ne halogasd a nőgyógyászati vizsgálatot: ez a daganat a nők 70-80 százalékát is érintheti

A mióma latin szó, és izomgöböt jelent. A mióma a méh izomfalát alkotó simaizomsejtekből kiinduló, tokkal körülvett jóindulatú daganat, melyet méhizomdaganatnak is szokás nevezni. Ez a tumor a női szervezet egyik leggyakoribb daganatfélesége, kialakulásának okát nem lehet pontosan tudni, az azonban szinte biztos, hogy öröklődhet, és az is, hogy a hátterében ösztrogéntúlsúly áll és gyakrabban érinti az elhízással küzdőket és az egyéb hormonális problémákkal rendelkezőket. A mióma főleg a 35–45 év közötti nők körében jellemző, de újabban egyre gyakrabban fedezik fel ennél fiatalabb nőkben is. Ez utóbbi oka lehet akár a képalkotó eljárások tökéletesedése, a nők egészségtudatosabbá válása (gyakrabban mennek vizsgálatra), vagy épp ennek az ellenkezője: a mozgáshiány és az egészségtelen étkezés.

A miómák mérete változatos, amikor felfedezik őket, általában pár centisek, amelyek az évek alatt gyerekfej, sőt dinnye méretűre is megnőhetnek. Nagyon sokszor több kisebb-nagyobb is megtalálható belőlük egyidejűleg.

Aszerint, hogy milyen típusú sejteket tartalmaz a mióma, a következő típusokat különböztetjük meg:

Leiomióma: simaizomsejtekből kialakuló mióma. A tumor élesen körülhatárolt, előfordulhat önmagában, de több is kialakulhat. Ez a leggyakoribb jóindulatú méhdaganattípus.

Fibroleiomióma: szintén simaizomsejtekből alakul ki, de ezek mellett tartalmaz kötőszöveti elemeket is.

Adenomióma: a méhizomzatot érintő endometriózis; az izomsejtek mellett mirigysejteket is tartalmaz

A mióma rosszindulatú formáját leiomioszarkómának nevezik, ami azonban nagyon ritka, 1000-ből 1-2 esetben fordul elő.

A miómát egyrészt az éves rutinvizsgálaton fedezik fel, másrészt akkor derül fény a meglétükre, amikor egy nő huzamosabb próbálkozás után sem esik teherbe, valamint az erős havi vérzés és görcsök is felhívhatják rájuk a figyelmet. A nagyra nőtt mióma a hasfalat is torzítja, kitapintható, így még az is előfordulhat, hogy belgyógyszati, egészen másra irányuló vizsgálat során fedezik fel. Ilyenkor szintén haladéktalanul fel kell keresni a nógyógyászt. A vizelési és emésztőszervi tünetei miatt gyakran urológus vagy gasztroenterológus valószínűsíti az elváltozást, és irányítja nógyógyászhoz a pácienst.

Legfőbb tünetei az alhasi görcsök, nyomás érzése a hasban, kismedencei és deréktáji fájdalmak, sűrű vizelési inger, székrekedés, haspuffadás, hányinger, bizonytalan eredetű gyomorproblémák, a menstruációs ciklus lerövidülése, rendellenes, erős vérzés. A vetélések mögött is gyakran mióma áll, elhelyezkedésétől függően és a teherbeesést is megnehezíti. A különösen nagy méretű vagy rossz elhelyezkedésű miómák derék- és lábfájást is okozhatnak, ilyenkor a daganatos méh többnyire kitölti az egész kismedencét, és akár ideget is nyomhat.

A rendellenes menstruációs vérzés következtében a miómás nők körében gyakran megjelenik a vashiányos vérszegénység. A vashiányos vérszegénység komoly életminőség-romlást eredményez, hiszen a szervezet oxigénhiánya miatt előfordulhat fáradékonyság, koncentrációzavar, levertség, depresszió is.

Ha kiderül, hogy miómánk van, a tüneteink és életkorunk függvényében számos megoldás közül választhatunk. A kis méretű miómákat a legtöbbször (amennyiben nem okoz panaszokat) nem kezelik, viszont azokat is rendszeresen ellenőriztetni kell. Olykor azonban a legkisebb elváltozás - attól függ - hol helyezkedik el, meddőséget okozhat, ilyenkor van lehetőség hormonális kezelésre, és műtétre is. A kis miómákat többnyire laparoszkóppal vagy hiszteroszkóppal távolítják el. A szakembereket amúgy a miómák eltávolításának szükségessége megosztja. Vannak, akik az egészen kicsi miómák esetén is a műtétet javasolják, bár azt tudni lehet, hogy sokszor újak keletkeznek a helyükön. Mások szerint ameddig nincs vele probléma, addig nem kell bántani őket, csak ha már túl nagy helyet foglalnak el, vérzészavarokat és/vagy fájdalmat okoznak

Már nem fogamzóképes nők vagy a fogamzóképes koruk végén járó nők esetében szóba jöhet a miómával együtt a méh eltávolítása is, de többnyire csak akkor, ha nincs más lehetőség a mióma megszüntetésére. Ez esetben fontos tudni, hogy van, amikor csak a miómás méhtestet távolítják el, a méhnyak és a petefészkek megmaradnak, így azokat ugyanúgy időről időre ellenőriztetni kell.

Tévedés, hogy a méheltávolítással beköszönt a változókor is. Bár a menstruáció értelemszerűen megmarad, ha a petefészkeket nem veszik ki, a hormontermelés változatlan lesz vagy alig csökken. Ritka, de bizonyos esetekben azoknál a nőknél, akiknél a méhnyakat nem távolíthatták el, előfordulhat a menstruáció idejében kevés vérzés.

A mióma diagnózisát mindenki másképp éli meg. Van, aki azonnal, a legkisebbet is szeretné eltávolíttatni, mások attól félve, hogy a probléma kiújul, inkább - akár orvosi javaslatra - várnak vele, és csak egy bizonyos méret után vállalkoznak a műtétre. Ez utóbbit sokan javasolják, viszont ekkor számolni kell azzal, hogy előfordulhat, hogy csak a méh eltávolításával érhető el a gyógyulás.

Ha nálad is miómát diagnosztizáltak, jó, ha a panaszaidat átgondolva több szakembert is meghallgatsz, és úgy döntesz a számodra legmegfelelőbb terápia mellett.

Ha aggódsz és kételyeid vannak, nem tudod, hogyan dönts, a Facebookon támogatói és sorstárs csoportokat is találsz, ahol szintén hasznos információkhoz juthatsz, akár babavárásról, akár méheltávolításról legyen is szó a te esetedben.