Éhenhalás, kóma, súlyos betegségek: diéták, amelyek szembemennek a józan ésszel

Aki egy kicsit is egészségtudatos, ma már pontosan tudja, amennyiben úgy szeretnénk fogyni, hogy közben az egészségünket is megőrizzük vagy éppen annak a javítása a cél, nem fogyókúrára, hanem életmódváltásra van szükség. Azt is egyre többet hallani, hogy semmiképpen nem egészséges teljes táplálékcsoportokat kihagyni az étkezésből, ugyanis a testünknek szénhidrátra, fehérjére és zsírokra is szüksége van. Az persze nem mindegy, hogy ezeket a makrotápanyagokat miből visszük be. 

A gyors fogyás ígérete azonban a józan ész és a dietetikusok ajánlásai ellenére sokakat elcsábít, és a kezdeti örömöt, hogy végre kevesebbet mutat alattunk a mérleg, rossz közérzet, emésztési- és mentális zavarok sora váltja fel. Most néhány olyan diétát veszünk sorra, amelyek a legtöbb embernél alultápláltságot, felszívódási gondokat, hormonális problémákat (és még sorolhatnánk mi mindent) okozhat. 

Léböjt

Ahogy a nevében is benne van, azok, akik a léböjtöt választják, csupán folyadékot - szénsavmentes ásványvizet, gyógyteákat, préselt leveket és zsiradék nélkül készített leveseket - fogyasztanak, és teljesen mellőzik a szilárd ételeket. A léböjt egyébként több ezer éves módszer a szervezet megtisztítására, bár korábban főképp vallási okok miatt tartották.  

Ha mindenáron szeretnél folyadéknapokat tartani, válaszd ki a hét egyik napját, mondjuk a hétfőt. Ha azonban minden tanács ellenére úgy döntesz, hosszabb léböjtöt tartasz, az egészségednek teljesen rendben kell lennie, a szakértők pedig azt javasolják, hogy csakis orvosi felügyelet mellett kezdj bele.

Ketogén diéta

Napjaink egyik vezető táplálkozási trendje a  ketogén étrend, amely a nagyon alacsony - akár csupán napi 20-50 gramm - szénhidrát- és nagyon magas zsírbevitelen alapul, azonban a hosszú távú következményei még mindig nem teljesen ismertek. Elve, hogy a szervezet glükóz helyett zsírt használ fel energiaforrásként. Ha pedig a testünk zsírból nyer energiát, a májunk alternatív működésre kapcsol és az úgynevezett ketózis folyamatában ketontestek keletkeznek. Önmagában a ketózis nem veszélyes, hisz ez az a természetes folyamat, amikor a szervezet energiát csinál a zsírból. A veszélyt az jelenti, amikor a vérben a ketontestek koncentrációja nagyon magas, mert ilyenkor a szervezet úgy érzékeli, hogy éhezik és túlélő üzemmódba kapcsol.

A ketogén diéta legfőbb veszélyei

Nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata: a dietetikusok állásfoglalása szerint a túlzott zsírbevitelen alapuló diéták, így a ketogén is, a vérzsír értékek eltolódásával növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Emésztőszervi problémák kialakulása: a ketogén diéta az egyhangú tápanyagbevitel miatt hiányállapotokat idézhet elő, illetve gyomorpanaszokat, hosszú távon akár gyomorfekélyt is okozhat. A ketogén túl zsíros, illetve rostszegény táplálékprofilja miatt nő az emésztőszervi megbetegedések valószínűsége.

A szellemi teljesítmény hanyatlása, koncentrációzavarok: a drasztikusan alacsony szénhidrátbevitel fáradtságot, koncentrációhiányt, alvási zavarokat okozhat. Ennek hátterében az áll, hogy ketózis állapotában, glükóz hiányában a központi idegrendszer túlélő üzemmódba kapcsol és ketontesttel igyekszik működni, ami nem a  természetes energiaellátási módja a testünknek. 

Jojó-effektus: A ketogén diéta hosszabb távon történő folytatása mind fizikailag, mind lelkileg megterhelő. Az egyhangú étrend és a megjelenő egészségi panaszok, a lassuló fogyás miatt (ha nem fogyasztunk szénhidrátot, eleinte leginkább vizet vesztünk, ugyanis a szénhidrát rengeteg folyadékot köt meg a szervezetünkben) sokan végül a diéta abbahagyása mellett döntenek. Ilyenkor a sejtek ismét glükózhoz jutnak, de mivel korábban túlélő üzemmódban dolgoztak, azonnal raktározni kezdenek, ez pedig ahhoz vezet, hogy többet és gyorsabban hízik vissza a diétázó, mint amennyit leadott. A károsodott anyagcsere pedig csak sok odafigyeléssel állítható helyre, illetve minél több jojóhatás éri a szervezetet a megalapozatlan diétás módszerek követése miatt, annál nehezebb lesz a visszatalálás az egészséghez. 

A ketogén legmagasabb foka, a carnivore

A diéta ötletgazdája, Shawn Bake a The Carnivore Diet című könyvében arról ír, hogy a húsok fogyasztása komoly egészségi előnyöket hordoz, nem csupán egészségesek maradunk, de ha betegek vagyunk, meg is gyógyulhatunk. Bake szerint a legjobb, ha a húst hőkezelés nélkül fogyasztjuk, és vajjal, valamint egyéb zsiradékkal turbózzuk fel. Bár Baker weboldala tele van sikertörténetekkel, a közzétett sztorik között találunk olyat, amelynek szerzője azt állítja rákból, szklerózis multiplexből vagy Lyme-kórból gyógyult meg, érdemes ezeket fenntartásokkal kezelni. Ráadásul a legtöbben nem betegség miatt, hanem fogyókúraként használják a carnivore-t. 

A szakemberek szerint a carnivore diéta a C-vitamin-hiány miatt skorbutot is okozhat. A sok hús és zsiradék pedig a koleszterinszintet emelheti, ami szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. Az előzőekhez képest kisebb probléma, de más szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a szénhidrátmentes diéták rontják az edzésmunkát és a sportteljesítményt. Negatívumént említik a pszichés éhséget, és az ízek hiányát, amely miatt sokan - az orvosok szerint szerencsére - hamar fel is adják azt az étrendet.

Vegán életmód

A kilencvenes években már a vegetariánizmus is különlegességnek számított, nagyon kevesen voltak akkor azok, akik teljesen mellőzték a húst az étrendjükből. Ráadásul akkoriban a húsmentes táplálkozás nem is volt könnyen kivitelezhető, nem volt a piacon ennyi húspótló készítmény. 

A vegán életmód azonban ennél sokkal komplexebb - nem egyenlő azzal, hogy a húst egyszerűen kihagyjuk az étkezésből és önmagában a köretet fogyasztjuk el - akik ezt követik semmiféle állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, nem viselnek bőrt és nem használnak például állatkísérletek bevonásával fejlesztett kozmetikumokat sem. Vannak, akik környezettudatosság és a nagyipari állattartás elleni tiltakozás miatt választják ezt az életformát, mások csupán az egészségüket szeretnék megőrizni vagy helyreállítani vele. A vegán diéta - amellyel kapcsolatban érveket pro és kontra itt olvashatsz - tulajdonképpen a ketogén ellentéte, ám abban hasonlóak, hogy könnyen tápanyaghiányhoz vezethetnek. Ha vegán vagy, néhány életmódbeli szabályt jó ha betartasz. 

Fordulj bátran a vegán étrend-kiegészítőkhöz!

Ha az izomépítés a cél, akkor fontos az elegendő mennyiségű fehérjebevitel. A növényi fehérjeforrások nem komplett fehérjék, azaz nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat megfelelő mennyiségben és/vagy arányban. Azonban az élelmiszerek helyes kombinációjával teljessé tehetők a növényi fehérjék is, ezt nevezzük komplettálásnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az étrend tartalmazzon gabonaféléket, hüvelyeseket és olajos magvakat is. Korábban az volt az álláspont, hogy a főétkezéseknél teljesüljön a komplettálás, mára azonban már elfogadható, ha a nap folyamán biztosítjuk a fehérjebevitelünket a fent említett három élelmiszer csoportból. Ha pedig valaki nehezen tudja megoldani a mindennapokban a fehérjebevitelt, jó megoldást jelenthetnek a vegán étrend-kiegészítők is.

Pótold a hiányzó mikrotápanyagokat!

Az emberi szervezet számára vannak olyan szükséges vitaminok és ásványi anyagok, melyek pótlása vegán étrend esetén nehezen vagy egyáltalán nem biztosítható: ilyen többek között a B2-, B12-vitamin, a szelén, a D-vitamin, a cink, és az Omega-3 zsírsav. Érdemes ezeket étrend-kiegészítő formájában pótolni.

A vegánság legkorlátozóbb módja, a nyersvegán étrend

A vegánizmusnak egy szigorúbb formája a nyersvegán-étrend (raw foodism), amely már a 19. század közepe óta ismert, és jellemzően gyümölcsök, zöldségek, diófélék, magvak, valamint fermentált és csíráztatott gabonák és babok képezik az alapját. Követői minden főtt ételt kizárnak az étkezéseikből, mondván, hőkezelés hatására a tápanyagok elpusztulnak, ami bizonyos vitaminokra igaz is. A szakemberek szerint a megoldás nem a főtt ételek kizárása az étrendünkből, hanem a nyers gyümölcsök és zöldségek mennyiségének növelése. Maxine Smith dietetikus szerint a nyers vegán étrend tiszta formájában nagyon korlátozó, és tápanyaghiányhoz vezethet. Vannak a nyersvegán étkezésen belül még szigorúbb irányzatok, például a fruitarianizmus, aminek a követői kizárólag vagy főként gyümölcsöket esznek, ezeknek azonban igen kevés követőjük akad.

Szigorú kalóriakorlátozás

Bevett gyakorlat, hogy a bevitt kalóriák mennyiségét csökkenti az, aki szeretne megszabadulni a súlyfeleslegétől. A táplálkozási szakemberek szerint is ez legjobb módja a testsúly csökkentésének, azonban érdemes átgondoltan elkezdeni. Noha bizonyára sikeres lesz a próbálkozás, ha nagyon alacsony kalórialimitet állítunk be magunknak, a cél mégsem az, hogy kizsigereljük a testünket, hanem az, hogy egy egészségesebb életformára váltsunk.  Ezért nagyon fontos alaposan végiggondolnunk és kiszámolnunk, mennyi kalóriára is van szükségünk. Ez függ a nemünktől, attól, hogy mennyit mozgunk, a magasságunktól, az alkatunktól, a korunktól, a szexuális aktivitásunktól, attól, hogy fizikai vagy ülőmunkát végzünk. Az odafigyelés viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy a lehető legkevesebb kalóriabevitel mellett próbáljuk túlélni a napokat, ugyanis nem csak a kalóriadeficit fontos a fogyáshoz. Emellett azt is lényeges szem előtt tartani, hogy a koplalás általában gyors eredményhez vezet, de fenntarthatatlan és borzasztóan egészségtelen. Fontos, hogy semmiképp ne csökkentsük 500, vagy nagyon extrém esetben 1000 kalóriánál többel a napi bevitelt, ez ugyanis káros és kontraproduktív lehet és kiemelten lényeges, hogy ne menjünk az alapanyagcserénkhez szükséges kalóriamennyiség alá.