Végső nyugalomba helyezték Heller Ágnes filozófust, aki kilencvenévesen távozott az élők sorából. 

Végső búcsút vettek Heller Ágens filozófustól családja, barátai, kollégái és tisztelői hétfőn, a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában. Radnóti Sándor esztéta a következő szavakkal búcsúzott tőle.

Végső búcsút vettek Heller ÁgnestőlForrás: MTI/EPA/Yoan Valat

"Életét és gondolkodását a szabadság és a szerencse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse érte. Háromszor kellett újrakezdenie életét: a holokauszt után, 1956-ot követően, majd az emigrációban. Eszménye a jó, tisztességes, igazságos ember volt" – mondta.
Mint kifejtette, Heller Ágnes sohasem feledkezett meg a filozófus morális küldetésének mondandójáról, arról, hogy a filozófia nemcsak munka, hanem életfeladat is. "Utolsó évtizedeiben visszatért a vallás és a művészet témájához, jelentős filozófiai tanulmányában a zsidókérdés megoldhatatlanságáról írt, de ez az ő esetében nem reménytelenséget jelentett" – fogalmazott.

Gábor György filozófus arról szólt, hogy Heller Ágnes 90 évét lankadatlan figyelemmel élte, szűnni nem akaró érdeklődéssel fókuszált a világra, múltra és jelenre, élőkre és holtakra. A magunkfajta halandók számára felfoghatatlanul teljes életet élt. A kis testben a világ egésze megfért, ha belépett valahová, minden teret betöltött. Valamennyi barátja időtlennek, öröknek tartotta, és nekik lett igazuk" – tette hozzá.
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte: Heller Ágnes életét végigkísérte magyarsága és zsidósága, kettős identitása. A kettős gyökerűségből fakadó konfliktusokat bölcsességgel, szeretettel és elkötelezettséggel oldotta fel,  kettős kötődését megőrizte, bárhová is vetette az élet, Európába, Ausztráliába vagy Amerikába" – tette hozzá.

Elmondta, hogy Heller Ágnes a 20. század magyar történelmében mindig kiállt azokért, akik partvonalon kívülre kerültek, akiket üldöztek, megnyomorítottak, függetlenül attól, ki honnan jött, mi volt a nációja, a vallása. Szerette az embert, a méltósággal együtt járó szabadságot kérte, elvárta és megadta. Magában hordta a tudás, a szeretet, az emberség és a tisztesség örök igazságát" – jelentette ki Frölich Róbert.
Heller Ágnest számos díjjal jutalmazták, egyebek mellett 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem a díszdoktorává avatta, 2010-ben Goethe-érmet, 2014-ben Radnóti-díjat vehetett át – írja az MTI.