A Viktória-tó felszínén hatalmas, egybefüggő virágmező „farm" található. Bár a vízijácintot sokáig gyomnövénynek hitték, kiderült, hogy leveleinek olyan magas a szén-nitrogén aránya, hogy biogáz előállítására is alkalmas. -írja a Guardian.

A vízijácint annyira elburjánzott a tavakon és folyókon, hogy csónakkal már nem is lehet rajtuk közlekedni. A növények száma 14 naponként megduplázódik, aki tíz növénnyel kezdi, az félév múlva már ötvenezer példánnyal rendelkezhet.

Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Kenyában a legtöbb háztartásban környezetre és egészségre káros fa- vagy széntüzelésű kályhát használnak főzéshez és fűtéshez. Ezeknek a tüzelőanyagoknak a használata jelentősen növeli a beltéri légszennyezést. A nap mint nap belélegzett nagy mennyiségű füst rendkívül káros az egészségre.

Ezért is hozhat óriási áttörést a vízijácint biogázként való felhasználása, 

4 kg szárított növény ugyanis fedezi egy család napi energiaszükségletét.

Forrás: AFP / Biosphoto/Paulo De Oliveira

A biogáz előállító gépek nagyon egyszerűen működnek. Az egyik felén be kell helyezni a szárított növényt, majd 20-30 nap elteltével a trágyával összekevert elegy elkezd erjedni és lebomlani, miközben nagy mennyiségű gáz szabadul fel. -írja az impressmagazin.

Kenyában már hatalmas virágmezőkön termesztik a vízijácintot, és jelenleg már 50 biogáz előállító gép üzemel. Van már olyan falu, ahol a lakosság 60 százalékát ebből a növényből előállított biogáz lát el energiával.

Forrás: AFP/Pius Utomi Ekpei

A program még csak néhány hónapja működik Kenyában, de úgy tűnik, hogy a vízijácint- biogáz tökéletes megoldás lehet a vidéken élő afrikai közösségek tiszta energiaellátására.