A klímaváltozás, a szárazság, és az élőhelyeik tönkretétele miatt máris drasztikusan csökkent a számuk.

A hódéhoz hasonló farkú állat egyike azon kevés emlősöknek, melyek tojást raknak. Kelet-Ausztráliában, Tasmániában és Dél-Ausztráliában honos, az utóbbi időben azonban "gyakorlatilag kihalt" , legalábbis egy új kutatás ezt bizonyítja.

Az Ausztráliában pusztító szárazság nagy csapást mért az egyre csökkenő kacsacsőrűemlős-populációra, mivel kiszáradtak a folyók - áll a Biological Conservation című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A szerzők szerint a populáció visszaesésének oka az élőhelyek emberi tevékenység okozta zsugorodása és a klímaváltozás. 

"A kacsacsőrű emlősöket már több területen a kihalás szélére sodortuk és teljesen tönkretettük élőhelyét"

- mondta el hétfőn Gilad Bino, a tanulmány egyik szerzője, az Új-dél-walesi Egyetem munkatársa.

A szakértők szerint 52-72 százalékos visszaesés várható a populáció méretében a következő száz év szárazságának súlyosságától függően. Ez azt jelenti, hogy a kacsacsőrű emlős a jelenleg neki otthont adó területek 40 százalékán kihalhat a becslések szerint.

Kacsacsőrű emlősForrás: Wikimedia Commons

A kacsacsőrű emlősöket fenyegető veszélyhez hozzájárulnak többek között a klímaváltozáshoz köthető események, mint a száraz időszakok időtartamának és gyakoriságának növekedése, a nem fenntartható vízhasználat, az élőhelyeik tönkretétele, a talaj termőterületté alakítása. Szintén fenyegetést jelentenek az invazív ragadozó fajok, köztük a rókák.

A Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listáján jelenleg a mérsékelten fenyegetett kategóriába tartozik, de a fajra leselkedő veszélyek miatt egyre nagyobb a kihalás esélye, így a faj a sebezhető kategóriába kerülhet.

A kacsacsőrű emlős az emlősök osztályának a kloákások rendjébe és a kacsacsőrű emlősök családjába tartozó egyetlen élő faj.Forrás: AFP/Torsten Blackwood

A tudósoknak nincs sok információja a kacsacsőrű emlős populációjának megoszlásáról vagy méreteiről, mivel a félig vízi életmódot élő állat éjszakai életet él. Egy 2018-as országos kockázatértékelés szerint populációjuk nagyjából 300 ezerről 200 ezerre esett vissza az egész országban az európai gyarmatosítás óta. -írja a szeretlekmagyarorszag.