Egy évtized után újrakezdő

2016.10.05.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Németh Réka jelenleg a Futrinka Egyesületben vezető, a gazdasági ügyeket és az esélytelenek keverék csoportját viszi, de ahogy mondja, már csak az év végéig. Alapító tagja volt ennek a szervezetnek, az ő nevéhez fűződik a tacskó fajtamentés létrehozása, de most távozik. Ahogy fogalmaz, amikor az ember körül elfogy a levegő, akkor kell váltani, és ő most úgy érezte, hogy eljött az idő, új utakat kell keresnie. A jövőre koncentrál úgy, hogy közben felelősen viszi a még rábízott kutyák dolgait, hogy utódjának majd egy kisebb létszámú csapatot kelljen átadnia.

Honnan indult az állatvédelmi tevékenységed?

A családunkban édesapám imádja a kutyákat, az ő hatására lett annak idején saját kutyánk is, egy tacskó, akit egy másik követett. Innen a rajongás a tacskók iránt, ez pedig soha nem múlik el, akárhol, akármilyen szerepben is kutyázik az ember. Komolyabban a szentendrei menhelyen láthattam be az állatvédelem hétköznapjaiba, majd megalapítottam szülővárosom ma is működő állatvédelmi szervezetét, az ajkai Vahur Egyesületet, amely az akkor még sintérkézben működő gyepmesteri telep állatait mentette. Ezt egy másik, budapesti szervezet követte, de onnan belső konfliktusok miatt az alapító tagok többsége el is jött, hogy létrehozza a Futrinka Egyesületet. Ez volt tíz éve. Most pedig egy évtized folyamatos és sikeresnek mondható vezetői munka után újrakezdem, ha úgy tetszik, az alapoktól.

Ez azt jelenti, hogy egy új szervezetben gondolkodsz, vagy hogy csatlakozol más, már működő szervezethez?

Mindkettő felmerült, az utóbbi a könnyebb út lett volna számomra, de végül nem ezt választottam. Most még érzek magamban annyi erőt, hogy felépítsek egy újabb szervezetet egészen az alapoktól, a nulláról kezdve, később ez a hitem és lendületem már nem biztos, hogy adott lenne. Van bennem félelem is, hiszen egy magas presztízsű, jó támogatottságú szervezet után újra napi szinten anyagi fedezet felkutatással foglalkozni nem egyszerű, de reménykedem, hogy lesznek, akik az új csapat mögé is be tudnak majd állni. Egy dologban biztos vagyok: más állatvédőkkel a jövőben is ugyanolyan jó kapcsolatot tudok majd fenntartani, mint a mostani pozíciómban. Ez pedig büszkeséggel tölt el.

Mikor indul az új csapat? Mik az elképzelések a mentéssel kapcsolatban?

Reményeim szerint most már minél előbb, hiszen a hiánypótlás is beküldésre került az alapító dokumentumokkal összefüggésben, így talán csak napok kérdése a dolog.

Az új egyesület a tavaly elveszített, kerekesszékes kutyám, Eszkuláp nevét viseli majd, őt sokan ismerték és szerették, de én is rengeteget tanultam tőle az együtt töltött öt és fél év alatt.

Ezt a tudást szeretném belevinni majd a munkába, azt a típusú, racionálisnak mondható, de mégis szeretetközpontú mentési modellt, amelyben nincs ilyen vagy olyan kutya, csak rászoruló. Azt a mostani fejemmel tudom, hogy soha nem fogok már fajtamentésben gondolkodni, mert ami az előnye, az a hátránya is, az új egyesületben nem lesz ilyen fajta tagozódás.

Akkor már tacskót sem fogsz soha többé menteni?

Fajtamentőként biztosan nem, de ahogy mondtam is: nekem nem időszakos szerelmeim a tacskók, így biztosan lesz majd a gondozásunkban tacskó vagy annak keveréke is. A szívét nem tudja bezárni az ember, felesleges is lenne.

Nem félsz az újrakezdéstől?

De. Nagyon. Egy kutya induló költsége a kiváltási díjtól a parazitamentesítésen, oltásokon, chipen, ivartalanításon át a panzióztatásig akár 50-60.000 Ft is lehet, és ugyan ez utána már nagyjából feleződik, de a semmiből előteremteni ezt is nagyon nehéz lesz. Gazdasági szakemberként többféle „üzleti tervet" készítettem, de nagyon nehéz félretennem a „majd én beteszem a hiányzó összeget" gondolkodásomat, mert ez nem tenné lehetővé túl sok kutya megmentését. Az adó 1%-ra való jogosultság megszerzése pedig még három évnyire van, addig kell megalapoznom az új csapat ismertségét és elismertségét is.

Ahogy az üzleti életben is vannak azok a menedzser típusú emberek, akik létrehoznak, sikerre visznek egy-egy vállalkozást, majd átadják azt üzemeltetésre, és új kihívásokat keresnek, az állatvédelemben is akadnak ilyen személyek, bár kevésbé saját elhatározásuk alapján, mégis hasonló modellt követve. Németh Réka elkötelezett, szervezett és lelkes, közel húsz éves állatvédelmi tapasztalattal a háta mögött biztosan sikerül megvetnie a lábát egy új egyesülettel is. A jelenlegi állatvédelmi helyzetben nem egy, hanem száz új, hasonló kezdeményezésnek is lenne még helye.