Meghatározzák az életünket, mégis a véletlennek köszönhetjük a feltalálásukat

Forrás: Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP -

2023.03.07.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Bizony előfordul, hogy egy véletlennek köszönhetünk fontos új felfedezéseket és találmányokat, és van olyan, hogy egy látszólagos kudarc valami nagyszerűt vagy épp brutálisat eredményez. Az alábbi, véletlenül feltalált dolgok is ezt bizonyítják.

Penicillin

A világ első antibiotikuma rengeteg, korábban halált okozó fertőzésből és betegségből gyógyította ki az embereket, ám először egy rendetlen munkaterület teljesen véletlen mellékterméke volt.

Alexander Fleming, egy londoni Bakteriológus 1928-ban egy vakációról visszatérve észrevette, hogy az egyik Petri-csészéjében egy véletlen szennyeződés során penészgomba nőtt, ám megvizsgálva látta, hogy a penész környékén nincsenek baktériumok. Ezt a baktériumölő, penészes levet nevezte el penicillinnek, majd 1929-ben publikált egy tanulmányt a felfedezésről, ám az itt még nem derült ki, hogy van-e gyakorlati haszna a felfedezésnek.

A világ első antibiotikuma egy rendetlen munkaterület teljesen véletlen mellékterméke volt. Forrás: Ann Ronan Picture Library / Photo12 via AFP

Egy évtizeddel később az Oxfordi Egyetem kémikusai elolvasták Fleming tanulmányát, és ekkor kezdték a penicillint gyógyszerré alakítani. Az első teszt 1940-ben volt, majd két évvel később kezdett széles körben elterjedni.

Tépőzár

George De Mestral svájci mérnök épp egy olyan rögzítő feltalálásán dolgozott, amit majd később az űrhajókon tudnak használni. 1941-ben, kutyasétáltatásból hazatérve észrevette, hogy a kutyáját és őt is beborítják a kakasvirág növény tüskéi, amelyeknek a végén apró kampók vannak.

Az ebből az esetből szerzett ötlet megvalósítása több mint tíz évig tartott, végül 1955-ben szabadalmaztatta a tépőzárat, ami a Velcro nevet kapta a francia velours és a crochet szavakból, amelyeknek a jelentése bársony és horog.

George De Mestral svájci mérnök épp egy olyan rögzítő feltalálásán dolgozott, amit majd később az űrhajókon tudnak használni Forrás: Shutterstock/Studio Kiwi

A NASA már korán el is kezdte alkalmazni a tépőzárat az űrruhákon és űrsiklókon, de a divatvilágnak még sok időbe telt, mire felfedezte magának.

Dinamit

Bár a véletlen feltalálások sokszor sülnek el fantasztikusan, boldoggá téve a feltalálót, ám a dinamit alkotója soha nem akarta, hogy a véletlenül megalkotott robbanóanyagot használják.

A nitroglicerint egy olasz vegyész, Ascanio Sobrero találta fel 1847-ben, aki a glicerint salétromsavval és kénsavval kombinálva robbanásveszélyes vegyületet állított elő. Ez jóval erősebb és illékonyabb volt, mint a puskapor.

A nitroglicerint egy olasz vegyész, Ascanio Sobrero találta fel Forrás: Shutterstock/Wikipedia

Bár Sobrero ellenezte a használatát, labortársa, Alfred Nobel meglátta benne a lehetőséget a robbanóanyagok és fegyverek előállítására. 1867-ben Nobel meg is alkotta a dinamitot, ami szilícium-dioxid por hozzáadásával stabilizálta a nitroglicerint, a folyamat közben pedig kétszer is felrobbantotta a gyárait.

Bár Nobelre alapvetően az általa alapított díjról emlékeznek amelyről a végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, a kémia, az orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és azok a személyek, akik a békéért dolgoznak, de ez a vagyon mégis a szabadalmaztatott fegyverek eladásából származott.

Sobrero, akinek a véletlen felfedezése vezetett a dinamit megalkotásához, később azt mondta, hogy ha azokra az áldozatokra és arra a szörnyű pusztításra gondol, amit a dinamit a jövőben fog okozni, szégyelli, hogy neki ehhez valaha köze volt.

forrás