Pesti mesék: egy híres étterem indított külföldi utcanévdivatot Zuglóban a századelőn

Bizonyára sokaknak feltűnt már Budapesten az a jelenség, hogy gyakran hasonló típusú neveket viselő utcák találhatók egymás közelében. Így például Újlipótvárosban híres írók utcái húzódnak egymás mellett (Balzac, Gogol, Victor Hugo, Katona József, Radnóti Miklós), Ferencvárosban pedig virágnevek sorakoznak a közeli utcanévtáblákon (Liliom, Viola, Bokréta), de a külső városrészekben még tipikusabb a jelenség, amikor gyorsan fejlődő, újonnan beépült környékeken kellett egyszerre sok utcát elnevezni. De Zuglóban miért épp Amerika és Mexikó kapott utcát, és hogyan került az -i a nevek végére, ami más esetekben nem nagyon figyelhető meg? Minden kiderül a környék történetéből!

Mocsárból kertváros

Ahhoz képest, hogy manapság mennyire felkapottnak és a város belső övezetéhez tartozónak számít Zugló, meglepően későn népesedett csak be a történelem során. A lakatlansága viszont nem jelentette azt, hogy ne történtek volna itt fontos események. Itt feküdt ugyanis Rákos mezeje, ami nem véletlenül lehet ismerős a történelemkönyvekből: a középkorban itt tartották az országgyűléseket. Így Zugló mai területe sokáig a Rákos-mezőn tartott országgyűlésekre érkező tömegek szálláshelyéül szolgált, aminek révén a vadállomány megritkult és a növényzetet is letiporták, a környék a Duna áradásaival együtt fokozatosan elmocsarasodott. Mátyás király idejében változott a helyzet, aki vadasparkot létesített, és rendszeresen ide járt pihenni, vadászattal és agarászattal kikapcsolódni, de a 17.-18. században ismét kopárrá vált a környék a városi építkezésekhez kapcsolódó fakitermelés miatt.

1842-ban emeltetett a mai Zugló ekkoriban még lakatlan területén József nádor kápolnát az elhunyt lánya, Hermina emlékére. A zuglói Herminamező városrész őrzi ennek emlékét, és néhány éven belül már nyaraló- és gyógyszállók követték a kápolnát, majd fokozatosan villák is kezdtek épülni a környéken. Az említett Herminamező városrészen át is húzódik az Amerikai út, ami sokáig szintén csak egy dűlőtelkek közti földút volt, saját név nélkül. Még amikor 1877-ben a környék egyre fokozottabb beépülése miatt kérvényezték a rendes kiépítését makadámúttá, akkor is csak körülírták ezt az utat.

Étteremből utcanévbokor

Szintén ezekben az években történt, hogy egy Drshka (más forrásokban Druska vagy Truschka) nevű pincér éttermet nyitott az utcában, aminek 1878-as elindulásakor America nevet adta, mivel az Egyesül Államok függetlenségi nyilatkozata épp ekkoriban volt száz éves, ami közismert témát jelentett akkoriban. Erről az America étteremről kapta később a hivatalos nevét az Amerikai út, amelyet tehát nem a földrészről neveztek el, hanem az „America étterem utcája” közbeszédben használt meghatározás egyszerűsödött le. 1900-ban adták át a mai Bosnyák térhez közeli vasúti forgalmi terepet, ami végleg bekapcsolta a környéket a város közlekedésének vérkeringésébe. Közvetlenül a vasútvonal mellett húzódik a Mexikói út, aminek csak az egyik oldalán állnak így házak. Ez az utca már az említett utcanévbokrosodás révén kapta a nevét, az Amerikai út mintájára. Sőt, nem csak az egyetlen követője lett az Amerikai útnak, hiszen a környéken található Angol utca és Francia utca is, de távolabbi asszociáció révén valószínűleg az Amerikai út után kapta a nevét a szintén zuglói Columbus utca és Újvilág utca is.