2024-ben az őszi óraátállítás október 27-re esik. Ez azt jelenti, hogy október harmadik vasárnapján az órákat hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani - egy órával így többet aludhatunk.

Forrás: Shutterstock
Eltörlik-e az óraátállítást?
Az Európai Parlament 2021-ben úgy döntött, hogy eltörlik az óraátállítást. Az óraátállítás eltörlése valamennyi uniós országban kötelező lesz, ennek időpontja, és főként a megfelelő időzónában történő megállapodás kérdése azonban még nagy vitákat kavar. Az Európai Unió nemrég azonban úgy döntött, hogy 2024-ben minden országnak választani kell egy végleges időszámítást. Így az idei év lehet az utolsó, amikor még szervezetünknek túl kell esnie ezen a nem épp kellemes folyamaton. Grönlandon például kicsit előrébb jár, ott 2023 tavaszán volt az utolsó óraátállítás.
Mennyire viseli meg az óraátállítás a szervezetet?
Az emberek egy része sajnálja, hogy a téli óraátállítása az amúgy is gyorsan rövidülő nappalok még korábban véget érnek. Mások viszont jobban örülnek, hogy a reggelek világosabbak lesznek, korábban kel fel a nap. Van, akit egyáltalán nem érint meg ez a dolog, megint mások pedig napokig kóvályognak, megzavarja a bioritmusukat az a 60 perc, amennyivel az óra mutatóját eltekerjük szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Az óraátállítás valóban megzavarhatja az alvási ciklusokat és negatív hatással lehet az emberek általános egészségére és jólétére. Sokaknál megfigyelhetőek alvási rendellenességek, a koncentráció csökkenése és gyakoribbá váló hangulatváltozások az átállás időszakában. Alvásszakértők szerint azonban csak egy kismértékű alvásmegvonásról szó, hiszen szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, tehát ez az 1 óra eltérés 1 nap alatt kiheverhető. Még ha valaki érzékenyebb is erre, akkor is a második napra alkalmazkodni fog az új helyzethez. Ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes egy-egy órával korábban lefeküdni a váltást megelőző, illetve követő napokban. Ha pedig kicsit tartalékolnánk, vagy utólag pihennénk ki az óraátállítást, akkor beiktathatunk egy nappali alvást is, a lehetőségekhez képest besötétített szobában.
A nyári időszámítás ötlete az első világháború alatt merült fel, és először Németországban vezették be 1916-ban, majd más országok is követték a példát abban, hogy az év bizonyos időszakában az órákat egy órával előre vagy visszaállítják, és így energiát takarítsanak meg azáltal, hogy kihasználják a nappali fényt. Az óraátállítás bevezetésének ötlete azóta széles körben elterjedt a világon, a nyári időszámítást számos országban alkalmazzák, beleértve az Európai Unió országait, Észak-Amerikát, Dél-Amerikát, Ázsiát és az ausztrál térséget is. A pontos lista azonban időnként módosulhat az egyes országok belső határozatának megfelelően, amikor azért dönthetnek a nyári időszámítás bevezetése vagy eltörlése mellett, hogy az adott terület környezeti, gazdasági és társadalmi körülményeihez alkalmazkodjanak.


