Kiderült, mennyire viseli meg a szervezetet az óraátállítás - Tényleg rosszul alszunk miatta?

A nyári időszámítás ötlete az első világháború alatt merült fel, és először Németországban vezették be 1916-ban, majd más országok is követték a példát abban, hogy az év bizonyos időszakában az órákat egy órával előre vagy visszaállítják, és így energiát takarítsanak meg azáltal, hogy kihasználják a nappali fényt. Az óraátállítás bevezetésének ötlete azóta széles körben elterjedt a világon, a nyári időszámítást számos országban alkalmazzák, beleértve az Európai Unió országait, Észak-Amerikát, Dél-Amerikát, Ázsiát és az ausztrál térséget is. A pontos lista azonban időnként módosulhat az egyes országok belső határozatának megfelelően, amikor azért dönthetnek a nyári időszámítás bevezetése vagy eltörlése mellett, hogy az adott terület környezeti, gazdasági és társadalmi körülményeihez alkalmazkodjanak.

A mérlegelésnél az alábbi előnyök és hátrányok ütköznek meg egymással:

Előnyök:

• Energia-megtakarítás - az óraátállítás lehetővé teszi, hogy az emberek a nappali fényt jobban kihasználják, ezáltal kevesebb mesterséges világításra van szükségük, így a fogyasztott energia mennyisége csökkenhet.
• Közlekedési biztonság - a világosabb reggelek és esték csökkenthetik a közlekedési balesetek számát, mivel javulnak a látási viszonyok.
• Turizmus - a hosszabb nappali időszakok a turizmus számára is előnyösek lehetnek, mivel több időt adnak a látogatóknak a látnivalók felfedezésére.
• Szórakozás és szabadidős tevékenységek - a hosszabb nappali időszakok a szabadtéri szórakozás és sportolási lehetőségek számára is kedvezőek lehetnek. Az emberek több időt tölthetnek el a szabadban, ami pozitív hatással lehet az egészségre és a jólétre.

Hátrányok:

• Gazdasági hatások - az óraátállításnak befolyásolhatja a kereskedelmet és a piaci viszonyokat. Ezenkívül fokozott költségeket is eredményezhet a közlekedés, az egészségügy és az energiaágazatokban.
• Munka és termelékenység - a munkavégzés hatékonysága csökkenhet az átállás következtében. Ez a termelékenységvesztés számos iparágban és vállalkozásban jelentős hatással lehet a gazdasági eredményekre.
• Egészségügyi hatások - az óraátállítás megzavarhatja az alvási ciklusokat és negatív hatással lehet az emberek általános egészségére és jólétére. Sokaknál megfigyelhetőek alvási rendellenességek, a koncentráció csökkenése és gyakoribbá váló hangulatváltozások az átállás időszakában.

Sokan leggyakrabban az utóbbi hátrányt hangsúlyozzák, pedig alvásszakértők szerint itt voltaképpen csak egy kismértékű alvásmegvonásról szó, hiszen szervezetünk másfél órát képes egy nap alatt visszaigazítani, tehát ez az 1 óra eltérés 1 nap alatt kiheverhető. Még ha valaki érzékenyebb is erre, akkor is a második napra alkalmazkodni fog az új helyzethez. Ha szeretnénk hamarabb túljutni az óraátállítás okozta kellemetlenségen, érdemes egy-egy órával korábban lefeküdni a váltást megelőző, illetve követő napokban. Ha pedig kicsit tartalékolnánk, vagy utólag pihennénk ki az óraátállítást, akkor beiktathatunk egy nappali alvást is, a lehetőségekhez képest besötétített szobában.

Legfontosabb követendő szabály pedig az, hogy amúgy is alakítsunk ki egy egészséges alvási rutint, melyben nagyjából mindig azonos időben térünk nyugovóra, kellemes hőmérsékletet biztosítunk a hálószobában, lefekvés előtt 2-3 órával már nem fogyasztunk sem nehéz ételeket, sem alkohol- vagy koffeintartalmú italokat és limitáljuk vagy teljesen elhagyjuk a képernyőhasználatot is. Ha mindezek ellenére sem ítéljük kellőképpen pihentetőnek az alvásunkat, akkor érdemes egy online alvástesztet elvégezni. Ha pedig fennállhat a gyanú, hogy alvászavarban szenvedünk, mielőbb forduljunk szakértőhöz és jelentkezzünk be egy alvásvizsgálatra. A jó minőségű alvás ugyanis nem csupán az óraátállítás idején fontos szempont, hanem fizikai és mentális jóllétünk elválaszthatatlan része is.