Történelmi árvizek: halál és nincstelenség maradt utánuk

Magyarországot történelme során számos alkalommal sújtották olyan árvizek, amelyek komoly károkat okoztak az ország gazdaságában, településeiben, és sokszor emberéleteket is követeltek. A Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése miatt Magyarország olyan jelentős folyóvizekkel rendelkezik – mint a Duna és a Tisza –, így az árvíz mindig is egy fenyegető természeti jelenség volt. A nagy történelmi árvizek mindegyike rávilágított arra, hogy a vízszabályozás és a gátrendszerek fejlesztése fontos feladat. 

Történelmi árvizek: halál és nincstelenség maradt utánuk

Az 1838-as nagy pesti árvíz

Az egyik legpusztítóbb árvíz Magyarországon az 1838-as nagy pesti árvíz volt. Március 13-án a Duna hatalmas jégtorlaszokkal duzzadt fel, és áttörte a védelmi vonalakat. Az árvíz elsősorban Pest városát érintette, ahol a víz 153 centiméteres magasságot is elért. Az árvíz 228 ember halálát okozta és több mint 50 000 embert tett hajléktalanná, mivel Pest házainak nagy része elpusztult.

Az 1879-es szegedi árvíz

A második legnagyobb és talán legemlékezetesebb árvíz 1879-ben sújtotta Szeged városát. Március 12-én a Tisza áttörte a védőgátakat, és elárasztotta a várost. Az árvíz Szeged szinte teljes területét elpusztította: a város több mint 95%-a romba dőlt, és közel 150 ember vesztette életét. A katasztrófa után azonban Szeged újjáépítése példaértékű volt: Ferenc József császár is támogatta az újjáépítést, amelynek keretében a város modern, körutas sugárút-hálózattal épült újjá, és elnyerte mai formáját.

Az 1954-es nyári ár a Dunán

1954 júliusának első napjaiban nyári áradás kezdődött a Duna magyarországi szakaszán. Július 15-én és 16-án Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél is átszakadt a gát. A víz gyakorlatilag az egész Szigetközt elöntötte, sőt, még Győrt is veszélyeztette. Csaknem másfélezer ház dőlt össze, és kétezernél is több épület megrongálódott. Ez az árhullám produkálta a legmagasabb vízszintet a Dunán, 1899 óta.

A 2001-es tiszai árvíz

A 2001-es tiszai árvíz a modern Magyarország egyik legnagyobb árvízi katasztrófája volt. A rendkívül csapadékos tél és a hegyekből érkező olvadékvíz miatt a Tisza vízszintje gyorsan megemelkedett. Az árvíz súlyosan érintette az Alföld több települését is, különösen Szolnok környékén. A katasztrófa megelőzése érdekében a hatóságoknak drasztikus intézkedéseket kellett hozniuk, így például a töltések megerősítését és néhány helyen irányított áradásokat. Bár a 2001-es árvíz emberáldozatokat nem követelt, hatalmas anyagi kárt okozott.

A 2013-as dunai árvíz

A legutóbbi emlékezetes nagy árvíz 2013-ban történt, amikor a Duna rekordmagasságban tetőzött. A rendkívüli csapadékos időjárás miatt a folyó vízszintje olyan szintet ért el, amit korábban nem tapasztaltak. Budapestnél a vízállás 891 centiméteres rekordot ért el. A kormányzat és a helyi hatóságok széleskörű összefogásának köszönhetően sikerült megakadályozni a nagyobb károkat. Több mint 10 000 embert kellett kitelepíteni az érintett területekről, és a gátakat megerősítették, hogy megakadályozzák a nagyobb áradásokat.