2025.04.22.
A Föld napja alkalmából hat neves klímaszakértő mondta el, mit tehet egy átlagember a bolygóért. Válaszaik arra mutatnak rá, hogy a legnagyobb változást akkor érhetjük el, ha tudatosabban élünk.
A New York Times klímarovatának munkatársai a Föld napja alkalmából nem egy-egy konkrét kérdésre keresték a választ, hanem egy sokakat foglalkoztató, átfogó dilemmára: „Mi a legjobb dolog, amit a bolygóért tehetek átlagemberként?” Hat különböző tudományterületről érkező kutató válaszait összegezve kirajzolódik, hogy a fenntartható jövő záloga nem csupán az egyéni szokások megváltoztatása, hanem a gondolkodásmódunk átalakítása is.
Forrás: Shutterstock
A Föld napja: az apró döntéseknek is globális hatása lehet
William Rees, a Brit Columbia Egyetem ökológiai közgazdásza szerint a klímaváltozás az ökológiai túlterheltség tünete. „Az emberek gyorsabban fogyasztják az erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnak” – figyelmeztetett. A legjobb, amit tehetünk, az általános fogyasztás és a szennyezés csökkentése.
Rees szerint a családok is sokat tehetnek, noha elismerte: ez nem mindenki számára reális lehetőség. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hosszútávú megoldást a gyerekek tudatos nevelése jelenti.
Seth Wynes, a Waterloo Egyetem kutatója a húsfogyasztás csökkentésének fontosságát emelte ki: „A növényi alapú étrend elterjedése sokat tehetne a fenntarthatóságért.” Az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős, miközben a vízhiányt, a biológiai sokféleség csökkenését, a környezetszennyezést és járványok kialakulásának kockázatát is fokozza.
Kimberly Nicholas, a Lund Egyetem professzora ezzel kapcsolatban hozzátette: „Ne hagyjuk, hogy a tökéletes a jó ellensége legyen.” Már heti egy húsmentes nap is érdemi változást eredményezhet.
A környezettudatos életmód nem csak a táplálkozásról szól. Diana Ivanova, a Leeds Egyetem társadalomtudósa arra kérte az embereket, hogy értelmezzék újra, mit jelet számukra egy jó élet a bolygón.
A közlekedés is kulcsfontosságú terület: Nicholas szerint az autó helyett választott kerékpár, közösségi- vagy gyalogos közlekedés nem csupán a karbonlábnyom csökkentéshez, de szemléletváltáshoz is vezethet. Bill McKibben, a Third Act mozgalom alapítója a napenergia és hőszivattyú alkalmazását „hatalmas ajándéknak” nevezte a bolygó szempontjából.
Abigail Swann, a Washingtoni Egyetem éghajlatkutatója hangsúlyozta: „Az intézményi változásokra is feltétlenül szükség van.” Az egyéni döntések akkor lehetnek igazán hatásosak, ha motiválják a rendszerszintű fellépést. McKibben szerint:
A legfontosabb dolog, amit az egyén tehet, hogy nem csak magára gondol, hanem összefog másokkal.
