2025.05.11.
Csütörtök estig a pápaválasztás lázában égett a világ, mindenki azt találgatta, hogy Ferenc pápa halála után a több nagy esélyes közül ki lesz az új pápa. A konklávét vezető Pietro Parolin is a legesélyesebbek között volt, sőt, rá számítottak a legtöbben, ám három fordulón keresztül nem szerezte meg a kétharmados többséget, ezt követően visszalépett Robert Prevost javára, aki XIV. Leó pápa néven uralkodik.
Bár még csak május van, elmondható, hogy a pápaválasztás 2025 egyik, ha nem a legfontosabb eseménye volt. A fogadóirodák 27 százalék esélyt láttak arra, hogy Pietro Parolin lesz az új pápa. Csütörtök délig Pietro Parolin vezetett 45-55-re, ám a kétharmados többséghez 89 szavazat kellett volna (133 bíboros vett részt a konklávén). Parolin ezt követően lemondott Robert Prevost javára, aki az addigi szavazásokon 34-44 szavazatot kapott és akinek személyében már meg tudtak egyezni. Az amerikai bíboros XIV. Leó néven lett katolikus egyházfő.
Forrás: ANADOLU
Pietro Parolin a Vatikán egyik legbefolyásosabb személye — 5 érdekesség, amit biztosan nem tudtál róla
1. Pietro Parolin félárván nőtt fel
Pietro Parolun Schiavonban született, Vicenza tartományban és egyházmegyében, Észak-Olaszországban. Apja egy vasbolt vezetője, anyja általános iskolai tanár, mindketten gyakorló katolikusok voltak. Mindössze tízéves volt, amikor édesapja autóbalesetben meghalt. Saját elmondása szerint a tragédia egy időre kibillentette a lelki egyensúlyából. Édesanyja 2024-ben, 96 éves korában halt meg. Gyászmiséjét a fia celebrálta.
2. Pietro Parolin 14 évesen kötelezte el magát az egyháznak
Már egészen fiatalon a papi hivatás mellett döntött, tizennégy évesen belépett a vicenzai szemináriumba, ezzel megkezdődött Pietro Parolin oktatása. Miután 1980-ban, huszonöt évesen pappá szentelték, felettesei a római Gergely Egyetemre küldték kánonjogot tanulni. Ez idő alatt megkezdte a Vatikán diplomáciai szolgálatára való felkészülését. Miután befejezte a püspöki szinódusról szóló szakdolgozatát, 1986-ban, 31 évesen kezdte meg hivatalos diplomata munkáját a Vatikánban. Talán azért sem sikerült megszereznie a kétharmados többséget, mert hátránynak tartották a lelkipásztori tapasztalat hiányát, mondván, bár fiatalon a helyi plébánián táplálták hitét és ministránsként is szolgált, papi pályafutását inkább a vatikáni diplomáciának és adminisztrációnak, mintsem a plébániai szolgálatnak szentelte.
3. Pietro Parolin a diplomácia mestere
Bravúros diplomataként Mexikóban elérte, hogy 130 év után helyreálljanak a diplomáciai kapcsolatok a Szentszék és Mexikó között, és az egyház jogi elismerést kapjon az országban. A Kínai Népköztársaság és a Vatikán közötti tárgyalásokat is ő vezette — ennek eredménye a 2018-ban létrejött közös egyezménynek is, amely lehetővé teszi, hogy Kínában is legálisan működhessen a katolikus egyház. A megállapodását a mai napig viták övezik a Vatikánban.
4. Pietro Parolin 4 nyelven beszél anyanyelvi szinten
Pietro Parolinnak kiváló nyelvérzéke van. Folyékonyan beszél olaszul, franciául és spanyolul, de az angolja is remek. Ennek diplomataként nagy hasznát vette a diplomáciai tárgyalásokon.
5. Hisz a papi cölibátusban, nem támogatja a megszüntetését
Pietro Parolin elismeri, hogy a papi cölibátus nem egy megváltoztathatatlan dogma, ugyanakkor a hagyomány és a folytonosság fontosságára hívja fel a figyelmet ebben kérdésben. Isten ajándékának tartja, és nem hisz abban, hogy ez lenne a helyes válasz a világ egyes részein fellépő paphiányra.
