Kihallgattuk a pasikat: a fenék- és szájfeltöltés undorító? - Íme, a férfiak véleménye

Elégedetlen vagy a külsőddel? Plasztikai beavatkozáson gondolkodsz? Egy feszesebb, nagyobb fenék, egy simább homlok, esetleg egy teltebb ajak? A média tele van "tökéletes" nőkkel, és könnyen azt hiheted, hogy mi, férfiak is ezeket az ideálokat hajszoljuk. De vajon tényleg így van? Tényleg a plasztikai műtétektől lesztek vonzók? 

Felesleges a plasztikai műtét?

Tudjuk, sokan közületek úgy gondolják, hogy a plasztikai sebészkés a szépség és az örök fiatalság kulcsa, és hogy mi is elvárjuk a hibátlan külsőt. De valójában a legtöbben sokkal árnyaltabban gondolkodunk erről a témáról, mint hinnétek. A plasztikai műtétek akkor válnak taszítóvá, ha elveszik az egyediséget és a természetes vonásokat. A legtöbb férfi azonnal kiszúrja, ha valami "mű". A túl nagyra feltöltött ajkak, a merev, mimikamentes arc vagy a furcsán feszes bőr, ami nem passzol az életkorhoz – ezek egyenesen riasztóak. 

De mit mondanak a férfiak?

Péter (34): „Az ismerősöm a barátnője képét mutatta plasztika után... Nagyobb szájat csináltatott és nagyobb mellet is. Előbb megijedtem, annyira groteszk volt a látvány. Megnéztem a régebbi képeit is, és rájöttem, hogy már személyesen is találkoztam vele, de most ha szembejönne, nem ismerném fel az utcán.”
Gábor(41): „Volt egy kolléganőm, aki feltöltette a száját. Kacsaszája lett. Nem tudtam komolyan venni, ha hozzám beszélt, csak azt figyeltem, el ne röhögjem magam azon, ahogyan a szája mozgott. Pedig előtte nagyon csinos volt.”

Tamás(28): „Amikor egy nő elkezdi átplasztikáztatni magát, az olyan, mintha a saját személyiségét adná fel. Aztán mind ugyanolyan lesz, Instagram-filteres arccal. Minek?”
Zsolt(50): „Nekem a feleségem a ráncaival együtt a feleségem. Látom rajtuk az eltelt éveket, a közös élményeket. Ha kisimítaná magát, mintha kitörölné a közös emlékeinket.”

Mi az, ami még belefér?

Persze, vannak kivételek – és nem minden plasztikai beavatkozás taszító a számunkra. Ha valaki azért megy plasztikai sebészhez, hogy egy régi sérülés nyomát tüntesse el, vagy egy zavaró aszimmetriát korrigáljon, azt a legtöbben elfogadjuk, sőt meg is értjük. A célzott, diszkrét beavatkozások, amelyek alig észrevehetők és a természetes hatást erősítik, általában nem ütköznek ellenállásba. „Ha valami zavarja, és ettől jobban érzi magát, rendben van – de ne változzon meg teljesen” – hangzott el a gyakori vélemény.

András, 38: „A húgomnak gyerekkorában eltört az orra, és ferde maradt. Megműtette, és sokkal jobban érzi magát. De senki nem vette észre, csak aki tudta. Ez így oké.”

Dávid (25): „Ha valakit egy régi égési seb vagy hasonló miatt zavar a külseje, az teljesen más kategória. Az önbizalom helyreállítása fontosabb, mint az, hogy mi mit gondolunk a plasztikáról.”

Márk (45): „A feleségem szülés után nagyon szenvedett a megereszkedett hasától. Csináltatott egy hastájéki plasztikát. Utána sokkal magabiztosabb lett, és ez kihatott a kapcsolatunkra is – pozitív értelemben. De nem lett belőle más ember.”

István (31): „Ha ettől érzi jobban magát, és nem esik túlzásokba, akkor miért ne? Én is eljárok edzőterembe, mert jobban érzem magam a bőrömben, ha jól nézek ki. Ugyanez vonatkozik a nőkre is.”
 

Mit üzen ez nektek?

A drasztikus, látványos plasztikai műtétekkel óvatosan kell bánni, ha nekünk akartok imponálni. A szépség számunkra sokkal inkább a kisugárzásról, az önbizalomról és a természetességről szól, mint a mesterséges tökéletességről, amit a plasztika kínál.