Képzeld el, belépsz a szobába, meglátsz egy nyolclábút a sarokban, és rögtön olyan hangot adsz ki, amiről nem is gondoltad, hogy a torkod képes rá. Ismerős? Ha igen, akkor valószínűleg te is az arachnofóbia fogságában élsz. De itt jön a meglepő fordulat! Egy ausztrál kutató szerint a gyógyulás kulcsa nem más, mint a tudatos lakberendezés.
Dr. James O'Hanlon, a pókok nagy rajongója és kutatója szerint a pókiszony leküzdésének egyik legegyszerűbb módja, ha olyan tárgyakat nézegetsz, amelyek kicsit hasonlítanak a pókokra, írja a Daily Mail. Igen, jól olvastad: a hosszú lábú székek, asztalok, virágtartók vagy akár egy régi, küllős szekérkerék is csökkentheti a fóbiát. Elsőre őrültségnek hangzik, de a pszichológia világában ez teljesen logikus: az agyad megtanulja, hogy a pókszerű formák nem jelentenek veszélyt.
Sok különös fóbiától eltérően, a legújabb kutatások szerint az arachnofóbia, vagyis a pókoktól való félelem nem egyszerűen irracionális rettegés, hanem egy ősi túlélési ösztön, amely több százezer évvel ezelőtt alakult ki. Az evolúció korai szakaszában az afrikai kontinensen számos erősen mérgező pókfaj élt, amelyek komoly veszélyt jelentettek a gerincesekre. Őseink nagyon hosszú időn keresztül osztoztak élőhelyükön ezekkel a veszélyes nyolclábúakkal, Joshua New, a Columbia Egyetem kutatója pedig ezzel megmagyarázza, miért maradt fenn máig az egyik legelterjedtebb és legbénítóbb fóbia, a pókiszony.
Dr. O’Hanlon szerint ez óriási kár, mert a valóságban a pókok többsége teljesen ártalmatlan - Magyarországon is csak pár mérges pókfaj ismert. Sőt, hasznosak is, hiszen segítenek kordában tartani a lakásba tévedő rovarokat. De hiába a racionális tudás, a pókiszony olyan erős, hogy sokan még egy aprócska példány láttán is menekülőre fogják vagy épp megbénulnak a félelemtől.
Otthonod átrendezése nélkül is belevághatsz az arachnofóbia leküzdésébe. Mielőtt azonban valódi pókot vennél a kezedbe, próbáld ki a „szelíd” expozíciót. Ez lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, ártalmatlan pókszerű formákkal szoktatod az agyadat. Tegyél az asztalra egy kedves vagy épp vicces pókplüsst, majd jöhet egy pókosabb kinézetű műanyag játék, amit később a kezedbe mersz venni. Az ilyen gyengéd házi terápiának köszönhetően egy idő után kevésbé fogsz remegni egy igazi nyolclábútól is. Ez az apró trükk tökéletes előszobája lehet annak, hogy később akár valódi expozíciós terápiát vállalj, természetesen pszichológus segítségével.
A kutató szerint az is segíthet, ha olyan történeteket olvasol, hallgatsz, nézel vagy épp írsz, amelyekben a pókok ártalmatlan lényként vannak ábrázolva. Nem kell megszeretned őket, de ha már nem démonizálod ezeket az ízeltlábúakat, sokkal könnyebb lesz együtt élni velük. Gondolj rájuk úgy, mint apró, csöndes lakótársakra, akik éjjelente helyetted végzik el a „bogárirtást”.
A pszichológia, az apró hétköznapi gyakorlatok és a pozitív történetek együtt segíthetnek abban, hogy végre elengedd pókfóbia kínzó érzését. Hiszen valljuk be: mennyivel jobb érzés lenne, ha a következő szobasarki találkozásnál nem sikítva menekülnél, hanem csak legyintenél egyet: „oké, pók, maradj csak ott, én meg maradok itt.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.