Ismered azt a mondást, hogy attól, hogy a törött tányértól bocsánatot kérsz, attól még nem lesz újra egész? A „bocs” egy fokkal rosszabb, mert olyan, mintha nem is érdekelne. Mint egy hangutánzó szó, amit akkor hallatunk, ha belerúgunk az asztalba. Tudjunk, hogy elrontottuk, fáj is, de igazából a sajgás elmúltával már nem foglalkozunk vele. Ettől még lehet, hogy a másiknak fáj. Nem véletlen, hogy a kapcsolatok jó része nem a nagy veszekedésekbe, hanem az elmaszatolt, félvállról odavetett bocsánatkérésekbe roppan bele. Na de, mitől lesz hiteles egy bocsánatkérés?
„Sajnálom, ha megbántottalak” – ez nem bocsánatkérés, hanem egy késszúrás.
Gary Chapman, A bocsánatkérés 5 nyelve című könyvében külön kiemeli: az emberek akkor érzik hitelesnek a bocsánatkérést, ha egyértelműen elismered az elkövetett hibát, és nem csak a másik érzékenységét relativizálod. A fenti mondat helyett, mondd inkább azt: „Sajnálom, hogy ezt tettem. Látom, mit okozott”. Egy felelősségvállalásra képes igazi felnőtt száját ilyen mondatoknak kell elhagynia.
„Nagyon fáradt voltam.” „Épp menstruáltam.” „Pocsék napom volt.”
Mindenki fáradt, mindenki ideges, mégsem viselkedik mindenki úgy, mint egy érzelmektől mentes, passzív-agresszív tank.
Brené Brown, a sebezhetőség témájának nagyasszonya, A bátran a vadonban című könyv szerzője szerint a valódi bocsánatkérés ott kezdődik, hogy nem az egódat véded, hanem a kapcsolatot. A másik nem azt várja, hogy elmagyarázd, miért vagy hülye, hanem azt, hogy legközelebb ne legyél az.
Attól, hogy sokszor egymás után elnézést kérsz a főzeléktől, hogy hagytad egyedül rotyogni a tűzön, a rántás még odakozmált. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha sokszor egymás után elmondják a varázsszót, akkor mehet tovább a buli. Mintha egy „bocsánat” odavetése automatikusan visszaállítaná a kapcsolat előző állapotát. A valóságban a bocsánatkérés nem visszatekeri a dolgokat, hanem egy új esélyt ad a hibák kijavításra.
„Legközelebb máshogy fogom csinálni” – ez a mondat aranyat ér. Ez a „leültem, átgondoltam, fejlődni szeretnék” egyik verziója. Nem kell hozzá spirituális mély merülés. James Clear Atomi szokások című könyve szerint a változás nem a nagy, drámai fordulatokon múlik, hanem az apró döntéseken. Például azon, hogy megfogadod: legközelebb nem úgy reagálsz, ahogy eddig.
Sokan instant megbocsájtást várnak, de az emberek nem gépek. Ha megbántottál valakit, adj időt neki a megbocsátásra. Ez nem azt jelenti, hogy örökre haragban lesztek, hanem azt, hogy az ő érzései nem állnak a te kontrollod alatt, és ezt el kell fogadnod. És nem, nem fair „érzelmi zsarolásnak” nevezni, ha nem nyeli le azonnal a békát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.